A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is meghirdette az Év madara szavazást.
Csak úgy mint minden évben, idén is három madárfaj közül választhatjuk ki, hogy melyik legyen az Év madara 2025-ben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hivatalos oldalán lehet voksolni, ezt IDE kattintva értiek el. A szavazás 2024. július 25. 12 óráig tart. Nézzük kik az idei döntősök:
Böjti réce
Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek rendszerint a vízhez közel található, általában a középmagas növényzetben. A fészkelés során kisebb mélyedést készít, amit a tojó a pehelytollaival bélel ki. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, röpképességüket 5 hetesen érik el.Vonuláskor szinte minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt.
Kanalas réce
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos, a sarkkörtől délre fekvő területeken költ, a boreális, mérsékelt övi, sztyeppi és félsivatagi zónában. Vonuló madárfaj, Közép- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein és Közép-Amerikában telel. Fészkelés során kifejezetten keresi a sekély tavakat, szikes tavakat és réteket, mocsárréteket, elsősorban ott, ahol szigeteket is talál. Valamennyi réce közül ennek a fajnak alkalmazkodott a csőre leginkább a szűrögetéshez. Nyílt vizeken úszva táplálkozik, legtöbbször rovarokat, gyommagvakat szűr ki a vízből vagy csipeget fel a víz felszínéről. Általában későn, május közepétől kezd költésbe. Fészekalja 8-12 tojásból áll. Fészkét sokszor avas fűcsomóba rejti, zsombékra, a növényzet alá.
Nyílfarkú réce
Holarktikus elterjedésű faj, vonuló, Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi peremén telel. Fészkelés során kötődik a szikes tavakhoz és mocsarakhoz. Vonuláskor előfordul a szikes tavakon, halastavakon, víztározókon. A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Ősszel és télen többnyire a növényekkel táplálkoznak, a nyári-tavaszi hónapokban gyökerekkel, akár kisebb halakkal is. Április utolsó harmadában kezd költésbe, általában a víztől 80-200 méterre, sok esetben ürmös, cickafarkos sziki csenkeszes gyepekben. A tojó 7-10 tojást rak, melyeket 22-23 nap alatt költ ki, majd a kiskacsákat azok önállóvá válásáig vezetgeti, védelmezi.