Tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul nálunk, Románia annyira elhúzott, hogy már nem is látni, fényévekre van a magyar adatoktól.
A magyar lakosság tavaly az uniós átlag 71 százalékát költötte áruk és szolgáltatások vásárlására, vagyis a fogyasztásra, ez pedig a második legrosszabb adat az EU-ban, tehát a magyarok az EU állampolgárai között a második legszegényebbek – írta meg a Népszava az Eurostat adatai alapján.
Tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az uniós átlag 69 százaléka tudták egyéni fogyasztásra költeni. A bolgárok nagyot hajráztak 2021-hez képest, mert akkor az ő adatuk 65 százalék volt.
Mostantól valós a veszély, hogy az idén már bolgárok is megelőznek minket.
A magyar adat egy százalékpontot javult 2021-hez képest (már akkor is ez volt a második leggyengébb adat), ám az idén az unióban egyedülálóan rekordmagas magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma ugyanis 10 százalékkal csökkent.
Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokkot az idén az EU más országaiban nem tapasztaltunk, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján az utolsó helyre kerülünk, ám ez leghamarabb fél év múlva derülhet ki.
A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató.
Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerőparitáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik.
Az Eurostat számításai szerint 2022-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás, itt az EU átlagának 138 százalékát költötték magukra a polgárok, őket követte az általunk utolérni kívánt Ausztria és Németország.
