Bejárta a világot, majd egy somogyi kisfaluban létrehozott egy, az egész országban egyedülálló módon működő művészeti projektet a Kunffy Emlékmúzeumot, Somogytúron. Tette ezt a művészet iránti elköteleződésből, szenvedélyből. Dr. Varga Péter Pál professzorral beszélgettünk.
Hat évesen már kenyérkereső volt, fiatal kora óta szenvedélyesen szereti az irodalmat a zenét, a festészetet, és a képzőművészetet, aztán az élet úgy hozta, hogy Magyarország legismertebb gerincsebésze lett, bejárta az egész világot, szabadalmaival komoly sikereket ért el a nemzetközi orvosi világban, amivel megalapozta anyagi biztonságát és függetlenségét. Ő Dr. Varga Péter Pál, a környék egyik legelképesztőbb nemesi kúriájának megmentője.
Dr. Varga ugyanis két évvel ezelőtt gondolt egyet, és a családjával egyeztetve teljes egészében felújított és korszerűsített egy majdnem az enyészeté lett nemesi kúriát Somogytúron. Kunffy Lajos egykori műterme és otthona volt ez, melyet azóta teljesen nonprofit módon megnyitott a nagyközönség előtt.
Mindemellett családi vállalkozásban két hektáron levendulát termeszt Viszen, amelyhez egy tudományosan felépített gyártási struktúra – többek között saját lepárló – is társul. A levendulaolaj kinyerésének kérdései mellett az olaj orvosi hatásainak vizsgálatával is foglalkozik.
Dr. Varga Péter Pár professzort, a Kunffy Lajos Emlékház mecénás igazgatóját egyébként Széchényi Istvánhoz hasonlítják, amelyet kifejezetten visszautasít, szerencsére viszont minket, mikor egy beszélgetésre invitáltuk nem utasított vissza.
Ilyen rendkívül gazdag életúttal, nemzetközileg elismert orvosi sikerekkel a háta mögött, felvetődik a kérdés, miért éppen Magyarország, hiszen bárhol élhetne a világban...
- Fel sem merült bennünk, hogy külföldön éljünk, ide kötődünk, itt élnek a barátaink, a családunk, magyarok vagyunk. Bár valóban bejártunk sok szép helyet a világban, de itthon akartunk élni. Dr. Varga Péter Pál professzor mintegy 60 országban tanított, és operált szerte a világban, ahova tehette, vitte magával a családját is. (a szerk.)
Miért éppen Somogy?
- Hat gyerekünk van, és hat unokánk. Somogyban, az M7-es közelsége miatt kerestünk egy alkalmas helyet, ahol összejöhet az egész család, így találtuk Viszt. Egyébként Budán élünk, nincsen semmilyen somogyi kötődésünk.
Egy Önről készült riportban Ábrahám Levente a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója úgy fogalmaz, hogy 40 éves múzeumi pályafutása alatt még nem találkozott ilyennel, hogy egy család ilyen nagylelkű módon támogatja a magyar kultúrát. Az ön attitűdje Széchenyi Istvánra országjobbító hagyományára emlékeztet, Mit szólna, hogyha ezzel a felütéssel kezdődne a cikk?
- Jaj, nem, nem, nem! Azt semmiképpen nem...
Ön rendkívül szerény professzor úr, de hát tényleg nem lehet találkozni ilyennel!
- De van rajtam kívül más is, vannak mások is, akik áldoznak a kultúrára. Itt van például Szabó András, ő egy rendkívül sikeres üzletember. Őróla azt kell tudni, hogy hogy a Városligeti Fasorban megvásárolt, és teljeskörűen felújított egy villát, a Kőrössy-villát, ami egy sokkal nagyobb volumenű beruházás, mint az enyém. Ő ott a Zsolnay gyűjteményét állította ki, majd megnyitotta a nagyközönség előtt. Egy valóban nagyon nívós, polgári szalon működik ott.
Azt gondolom, ez a helyes polgári attitűd.
Hogyan született meg a Kunffy Emlékház megalapításának az ötlete?
- Amikor ideköltöztünk, nekiálltunk felfedezni a környéket, ekkor akadtunk rá a Kunffy Kúriára Somogytúron. Nagyon meglepődtünk, hogy milyen rossz állapotban van, épp a teljes pusztulás előtti pillanatban találtunk rá, és akkor úgy döntöttünk a családommal, hogy kellene itt valamit tenni.
Megkerestük a somogytúri önkormányzatot, akiktől rengeteg segítséget kaptunk, de ugyanígy a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumtól, az igazgatótól, Dr. Ábrahám Leventétől. Az ő személyében egy igen nagy tudású szakembert ismehettem meg. De nagyon sokat segített nekünk a somogyi főispán is.
Ábrahám Levente jelölte ki a projekt művészeti kurátorát, ő Simon Kornélia, ő rakta össze a kiállított Kunffy életművet a kiállítóterem tematikájának megfelelően.
De nagyon sok segítséget kaptam Budapestről is, az én személyes jó barátom Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Ő hozott össze olyan speciális szaktudással rendelkező cégekkel,
akik például a szépművészetiben is készítették a festmények bevilágítását, vagy az audio-, és videoguideot. Ugyanaz a technika és minőség van a Kunffy Emlékházban is, mint a Szépművészetiben.
De budapesti galériákkal is nagyon jó a kapcsolatom, ők segítettek több Kunffy festmény megvásárlásában.
Hatalmas összeg lehetett a kúria felújítása.
-Igen, ez egy tetemes összeg volt.
A képeket a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumtól kapták, a Kunffy birtokot a somogytúri önkormányzattól bérlik. Ez egy nonprofit vállalkozás.
- Igen, ez egy nonprofit vállalkozás, és azt tudni kell, hogy semmilyen állami segítséget, pályázati pénzt, vagy támogatást nem kaptunk a felújításhoz. Minden, ami elkészült, az a családom magánvagyonából valósult meg. Viszont hadd mondjam el, hogy rengeteg nem anyagi támogatást kapunk. Látrányban, a szomszédos faluban van egy virágtermelő család, a Skellecz család. Tőlük minden évszakban, rendszeresen kapunk élő virágokat a kúria parkjába. A rendezvényeinkre pedig a látrányi Papp család Ábécéjétől szoktunk kapni pogácsát.
Mennyi idő alatt valósult meg a felújítás?
- A tervezés másfél évig tartott, maga az építkezés egy évig. 2022-re készültnk el vele, tavaly volt a megnyitó. És hadd mondjam el, hogy mi nem csak múzeumot szerettünk volna létrehozni, hanem egy kulturális központ megteremtésében is gondolkodtunk,
mert azt tapasztaltuk, hogy nem csak itt Somogyban, hanem egyáltalán a magyar vidéken a kultúra nagyon nehezen elérhető a vidéki embereknek, valahogy a kultúrára egyáltalán nem jut pénz.
A balatoni településeknek megvan a maga kulturális élete, ami szorosan kötődik a turizmushoz, de az a nyári szezonnal véget ér. Ahogy haladunk a Balaton vonalától befelé, az itt élőknek nincs semmiféle szórakozási vagy kikapcsolódási lehetőség. Ha egy itt lakó szeretne kultúrálódni, akkor Kaposvárra vagy inkább Budapestre kell mennie.
Ezt magunk is megtapasztalhattuk. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy az emlékház kulturális központként is funkcionáljon, kulturális eseményeknek adjon otthont. Havi rendszerességgel tartunk kulturális programokat országos ismertségű művészekkel.
Legutóbb Eperjes Károly volt itt egy versfelolvasó esten, ami valódi spirituális élményt nyújtott a jelenlévőknek. Erről az eseményről mi is beszámoltunk.
De ez mellett támogatjuk a helyi kulturális élet szereplőit is, befogadó intézményként is funkcionálunk.
Ezek a kulturális események teljesen ingyenesek, csak regisztrációhoz kötöttek.
- Igen, mert a műterem befogadóképessége korlátozott, összesen hatvanan férünk el benne. Nem kérünk pénzt az itt megrendezett kultúrális programokért.
Van egy missziónk, a környékbeli iskolásoknak is szervezünk edukációs programokat. Ilyenkor eljönnek a múzeumba, egész napos elfoglaltsággal, rajzszakkörrel, önismereti foglalkozással, játékokkal várjuk őket. Ezt nagyon fontosnak tartjuk.
Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
- A jövő év az anyagi ráfordításokról szól majd, a tetőt rendbe kell tenni. Ez egy 1740-es években épült épület, nagyon kényes. A Megyei Örökségvédelmi Hivatal nagyon sokat segített abban, hogy megfelelően nyúljunk hozzá, a Budapesti Műegyetetől is kaptunk segítséget a szakszerű renováláshoz. Ki kell cserélni a műterem padlóját, a falfűtést is korszerűsíteni kell, mert most nem elég energiahatékony. Rendbe kell tenni a kúria parkját, fáról fára járva.
A jövő évtől már fogadhatunk el 1 százalékokat, ezt meg fogjuk jeleníteni a honlapunkon, illetve itt helyben is ki fogunk tenni egy pénzgyűjtő ládát az adományoknak. Mert azt tapasztalom, hogy igenis nagyon sok ember van, aki a maga léptékében szeretné támogatni a kultúrát.
Az emlékmúzeum több, mint száz festménnyel, egyedülálló módon, a hajdani művészotthon eredeti bútoraival és relikviáival, lenyűgözően szép környezetben várja a látogatókat.