Ez azt jelenti, hogy összesen két várost tudtunk megelőzni az élhetőségi listán, Salgótarjánt és Szekszárdot. A lista a KSH által lektorált tudományos folyóiratban jelent meg, Sikos T. Tamás és Szendi Dóra részletes tanulmánya alapján készült, amelyben a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálták, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából.
Mindenre kiterjedő kutatás
A fenntarthatósággal kapcsolatban három fő terület jelentkezik az úgynevezett SDG-indexben, amelyek a városok fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak:
KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI STRUKTÚRÁK.
A környezeti pillér alapvetően a környezetvédelmi szempontokat foglalja magában, míg a gazdasági a városi területek gazdasági versenyképességét, a társadalmi a méltányosságot, a jóllétet és az alapvető emberi szükségletek kielégítését jelenti.
Gazdasági teljesítmény
A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálta a megyei jogú városok tekintetében. Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát.
Ipari adatok, innováció
Egy másik mutatóban az ipari adatokat, innovációkat, valamint az infrastruktúrákat vették górcső alá.
Fenntarthatóság
Szintén megnézték, hogyan alakulnak a városokban a fenntarthatósági és közösségi szempontok, így például a légszennyeszettségi adatokat is vizsgálták.
A végeredmény
A korábban említett szempontok alapján sikerült rangsorolni és csoportokba osztani a megyei jogú városokat. Kaposvár hátulról a harmadik, csak Szekszárd és Salgótarján van mögöttünk...
Az elsők
Az adatokból jól látható, hogy messze a legjobb helyezést két város érte el, Győr és Veszprém. Az előbbi, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja.
A másodikak
A második helyezetteknek sincs szégyenkezni valójuk. Esztergom kimagasló értékeihez a város legfőbb munkaadója, a Suzuki és a hozzá szorosan kötődő szatellitcégcsoportok járulnak hozzá. Érden rendkívül magas az egy főre jutó nettó jövedelem, míg Sopron a számtalan problémája mellett élhető, tiszta levegője miatt bekerült a második klaszterbe.
És a sereghajtók
A legnagyobb vesztes Salgótarján, hiszen a három vizsgált SDG-cél alapján a legrosszabb.
„Megállapíthatjuk, hogy a korábbi "szocialista" zászlóshajók egyike az ipar által magára hagyott várossá vált, és fejlődéséhez nem társultak a városiasodásfunkcionalitás újabb elemei, így a megyei jogú városok sereghajtójává vált” – fogalmaztak a KSH kutatói.
Kaposvár
Városunk a 25 megyei jogú város közül mindössze kettőt, Salgótarjánt és Szekszárdot előzte meg teljesítménye alapján.
De nem ez az egyetlen lista, ahol a város vagy a megye gyengén szerepelt. Nemrég a friss népszámlálás kapcsán írtunk róla, hogy Somogy nem túl vonzó munkavállalás szempontjából, hiszen a belföldi és nemzetközi vándorlás nálunk az egyik legalacsonyabb. A megyei átlagkereseti listától sem hányhatunk cigánykereket, Somogy hátulról az ötödik az átlagfizetések tekintetében. Csoda, hogy a legboldogtalanabb megyék közt tartanak számon bennünket?
Ennyit keresnek a magyarok megyénként - Somogy ezen a listán is a sereghajtók között
Fogy a lakosság, 334 ezerrel csökkent Magyarország népessége
Vélemény?
