Arany lelet bukkant elő egy avar kori sírból Zamárdiban. Az érme valószínűleg annak az aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak.
Az arany leletet a Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetőjében, Zamárdiban találták. A feltárását 1972-ben kezdték meg a régészek. Az elmúlt években több mint 2800 sírt találtak, további 2000 még feltáratlan.
Aranyozott övdísz és kerámia edények is előkerültek
Szakemberek a közösségi oldalon arról számoltak be, hogy idén is folytatódott Zamárdiban a “Rétiföldek avar kori régészeti ásatás”. 43 avar kori sírból (i.sz. 600-630) került elő értékes régészeti lelet. Találtak bronz lemezekkel díszített favödröket, aranyozott bronz övdíszt és kerámia edényeket is.
Bizáncban készült
A bejegyzés azt írják, hogy a pénzérem egy 616-625 között vert, Bizánc valamelyik verdéjében készült, arany, könnyű solidus.
Aranyadó része lehetett
Az arany lelet egy 35-45 évesen meghalt férfi mellett volt a sírban. Különlegessége, hogy a pereméről kisebb darabokat levágtak, amiből talán a férfi asszonyának készíttetett ékszert. Valószínűleg annak a nagy mennyiségű aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak
Számos lószerszám is előkerült a gazdájukkal egyetemben
A régészek kiástak még három ló-lovas sírpárt is. Mint írták, a halott lábához külön gödörbe temették el az állatot. A lovak mellett megtalálták a lándzsát, lószerszámokat, íjakat, nyilakat. A lovakat díszes lószerszámokkal díszítették. Barokkos mintájú, három karéjos, rojtos végű lószerszám-veretekből többféle típus is előkerült a sírokból. A fej- és a farhámokat préselt félgömb alakú rozettákkal verték ki.
Mindegyik feltárt darab kis műalkotás a maga nemében.
