Megvizsgálták, hogy hol, kik és milyen körülmények között követték el gyilkosságot saját édesanyjuk, édesapjuk ellen. Kiderült, hogy 12 megyében hozott a bíróság szülőgyilkosság miatt ítéletet a 2015 és 2018 között időszakban.
Borsod az élen
Érdekes különbségek tárultak fel: Budapesten például egyetlen ilyen eset sem volt három és fél év alatt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a magyarországi népesség közel 7%-a élt, a szülő sérelmére elkövetett emberölések csaknem negyedét követték el.
Csak az 50% tartja magát bűnösnek
Az elkövetők egyharmada 24–33 év közötti, és fele részben községben vagy tanyán élnek, miközben az ország népességének mindössze 30%-a él itt. Az elkövetők több mint felének tanult szakmája van és büntetlen előéletű. Az elkövetők az esetek háromnegyed részében beismerték a bűncselekményt, de csak az ügyek mindössze felében tartották magukat bűnösnek és bánták meg tettüket. Ötödük szándékozott öngyilkosságot elkövetni az emberölés után.
Magányosak, legtöbbjük pszichiátriai kezelésre szorulna
Az elkövetők négyötödénél diagnosztizáltak az elkövetést megelőzően pszichiátriai betegséget vagy személyiségzavart. A vizsgált esetekben az elkövetők túlnyomó többsége érzelmileg teljesen magányos volt. Támasza, akihez erősen kötődött volna, vagy akire számíthatott, nem volt jelen az életében.
Nem szakadtak el a szülőktől
Tipikus előzménynek tűnhet, hogy az elkövető gyerekkorában családon belüli erőszak elszenvedője volt, de az esetek több mint felében nem lelhető fel ilyen minta. A szülőgyilkossághoz inkább pszichés betegségek, alkoholizmus vagy egyéb olyan körülmények vezetnek, amelyek az elítélt súlyosan hátrányos helyzetéről árulkodnak, és amelyek miatt jobbára felnőtt korában sem szakad el a szülői háztól. Felnőve kezeletlen vagy gondatlanul kezelt pszichés betegként tör a vele együtt élő szülője életére, vagy az idős, magatehetetlenné váló szülője gondozását elhanyagolja.
Rendszerbeli hiányosságok
A kutatás célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a szülőbántalmazás és a szülőgyilkosság jelensége a szociális háló működési hiányosságaira vezethető vissza:
- a pszichiátriai betegek nem megfelelő ellátására;
- az idős, magatehetetlen emberek gondozatlanságára és kiszolgáltatottságára;
- valamint a gyermekvédelem hiányosságaira.
