A háború már magában is szörnyű és embertelen dolog, azonban vannak olyan fegyverek, amelyeket túlságosan embertelennek ítéltek még a háborúban való használathoz is. A fegyverkezési megállapodások közé tartozik az 1925. és 1949. évi genfi egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló 1979. évi egyezmény, az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi egyezmény, az 1997. évi ottawai szerződés és a kazettás lőszerekről szóló 2008. évi egyezmény, hogy csak néhányat említsünk.
Mustárgáz
Neve árulkodó, hiszen ha harci anyagként használják a mustárra, fokhagymára és tormára emlékeztető szaga van. Feltehetőleg César-Mansuète Despretz francia fizikus fejlesztette ki 1822-ben, melyet az első világháborúban a német katonák alkalmaztak a brit és francia hadsereg ellen. A mustárgáz gőze könnyedén áthatol a ruhán, így a katonák bőre mindenhol megéghet, elsőként viszketést és bőrirritációt okoz, majd sárga folyadékkal telt hólyagokká alakul a bőrön. Néhány nappal vagy akár néhány héttel később halálos kimenetelű lehet.
Biológiai fegyverek
A biológiai fegyverek egy része magas halálozási rátát okoz, míg más részük nem halálos, azonban ideiglenes harcképtelenséget, hallucinációt, tudatzavart okozhat. Ezekkel megfertőzhetik az élelmiszert vagy az ivóvizet, de terjeszthetik aeroszol, lövedék, bomba vagy rakéta segítségével is.
Lángszóró
A második világháborúban is használták, főként a német katonák. A Flammenwerfer 35 néven is ismert eszközt a lövészárkok és épületek megtisztításánál alkalmazták, a lángszórók ugyan megengedettek nyílt csatatéren, viszont a polgári területeken tilos alkalmazni, mert nem lehet megfelelően célozni vele.
Gyújtófegyverek
Tilos olyan fegyverek használata is, amelyeket csak arra terveztek, hogy olyan nagy területeket égessenek vagy gyújtsanak fel, amelyek tele vannak civilekkel. A tilalom a tényleges lángra, hőre vagy kémiai reakciókra vonatkozik, így ez korlátozza a lángszórók, a napalm és a fehérfoszfor használatát. Érdekesség, hogy a Napalm használatát nemzetközi jog nem tiltja, azonban a civil lakosság védelmében egy 1980-as ENSZ-határozat lép fel szigorúan.
Vakító lézerfegyverek
Félreértés ne essék, azért mégiscsak lehet használni lézert, ezek használata csak akkor tilos, ha az képes végleges vakságot okozni. Ha csak átmenetileg égetik ki a szemed, az nem probléma.
Hőlégballon bomba/ Tűzballon
A tűzballont a japánok használták a második világháborúban, a hidrogéngázzal töltött ballonok akár 15 kilós bombákat is szállítottak. A fegyvert betiltották, miután a japán eszközök eljutottak az Egyesült Államok erdeibe és a környéken élő civilek halálát okozták.
Kazettás lőszerek
A kazettás lőszereket is a második világháborúban használták, leginkább az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fő bombatestbe több kisebb bombát helyeztek, amelyet becsapódáskor szétszóródtak. Ezt még a 90-es években is használták a délszláv háborúban, legutoljára pedig 2006-ban alkalmazták őket Libanonban. A 2008-as kazettás bombákról szóló egyezmény ezeket két okból tiltotta be: először is, kiterjedt hatásuk van, és nem tudnak különbséget tenni civilek és katonák között, másodszor pedig fel nem robbant töltényt hagynak maguk után.
Félelmetesek.
