Október 31-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani, így a hét utolsó napján egy órával többet pencizhetünk - vagy bulizhatunk -, este viszont, de különösen hétfő reggel már inkább visszacsinálnánk.
A bioritmusunk ugyanis a jelenlegi kelési-fekvési szokásainkhoz alkalmazkodott a nyári időszámítás alatt, és amíg átáll, addig fáradtak, nyűgösek lehetünk. Orvosi szempontból az időszámítás váltogatása megterhelő és felesleges.
Az alvás és az ébrenlét ritmusa ugyanis évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást:
- rosszabb közérzet,
- alacsonyabb teljesítmény,
- csökken a koncentráció képessége,
- ingerlékenység,
- alvási nehézségek és fáradtság.
Meddig tart még?
Az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. Ehhez azonban először az uniós tagállamoknak kellene megegyezni abban, hogy Európában egységesen a téli, vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.
Döntés azonban még nem született, jelenleg az Európai Tanácsnál pattog a labda immár két éve.
