2021. 09. 06., hétfő, 11:13

Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonja volt az idei

A káresetek számában nem, de a kifizetett összegeket tekintve kirívó volt az idei viharszezon, a biztosítók május 1. és augusztus 31. között több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre csaknem 95 ezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre.

Tavaly mintegy 6,6 milliárd, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a lakossági viharkárokra. A Mabisz 2010 óta összesíti azonos paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Az eltelt 12 év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, miután akkor nagyobb árvizek is voltak az országban - idézte fel a szövetség. Az összesítés szerint 2010-től közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás.

A közlemény szerint idén feltűnően sok volt a jégkár; a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat. A Mabisz példaként említette, hogy Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, több milliós károk keletkeztek a házakban. 

A tavalyihoz képest 500 millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. Ilyenkor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, illetve háztartási készülékeket tesz tönkre.

 

A szervezet jelezte azt is, hogy ennél jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, mert nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása, és a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: