Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.
Erről a területről korábban úgy tartották a tudósok, hogy hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része, de egy új elemzés rámutatott, hogy tavaly nyáron rekord olvadás zajlott le ezen a helyen is. A tudósok szerint a váratlan hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták, a Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el a tudósok "az utolsó jeges térségnek". Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg.
A tengeri jég az Északi-sarkvidék körül úszik, és természetes módon Grönland és Kanada északi partvidékénél halmozódik fel - magyarázta Axel Schweiger, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Mint hozzátette: a klímamodellekben ez a térség a következő évszázadban olyan területként szerepel, ahol nyáron a legtovább marad meg a jég. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy az Északi-sarkvidéken élő tengeri emlősök, köztük a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára ez a terület fontos, végső menedék lehet.
A rejtélyt fokozza, hogy a műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb volt, mint a korábbi években. 2020 augusztusára azonban a felvételek szerint rekordalacsony, 50 százalékos jégkoncentráció maradt. A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint kutatásuk azt sugallja, hogy az éghajlati modelleket újra kell vizsgálni, mivel a legtöbbjük nem jósolta a következő évtizedekre a térségben a 2020-ban tapasztalt alacsony tengeri jégkoncentrációt.
