Álhírekre vadászik a legnagyobb közösségi oldal a magyar felhasználók posztjai között.
Régóta küzd már a Facebook a felületén terjedő kamuhírekkel, félretájékoztatásokkal, de ezúttal egy teljesen új szintre emelik a védekezést. Külsős, tényellenőrző szervezetek fogják segíteni a közösségi oldalt, hogy még jobban kiszűrjék a valótlan tartalmakat.
Kedden jelentették be, hogy hazánkban is elindul a program az AFP francia nemzeti hírügynökség bevonásával, mely világszerte számos újságíróval dolgozik együtt. Ezek a külsős, független partnerek a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózaton keresztül szereztek tanúsítványt működésükhöz, és követniük kell az IFCN etikai szabályzatát is, vagyis pártatlannak, tisztességesnek kell lenniük, valamint szem előtt kell tartaniuk a források-, a finanszírozás- és a szervezés-, és a módszertan átláthatóságát, ahogy a nyílt és őszinte javítási irányelveket is.
Lengyelország, a Balkán-félsziget, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia után Magyarország és Bulgária csatlakozása segít az AFP-nek megerősíteni tényellenőrző hálózatát Közép-Kelet-Európában, ezáltal harcolni a dezinformáció terjesztésével szemben a kontinens e részén. Az AFP a tényellenőrzés terén is megerősíti vezető pozícióját a régióban: az ügynökség immár 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik
- jelentette be Christine Buhagiar, az AFP európai regionális igazgatója az online sajtótájékoztatón.
Az is kiderült, hogy a francia nemzetközi hírügynökség egy magyar és egy bolgár alkalmazottja végzi majd a posztok ellenőrzését. Talán elsőre furcsának tűnhet, hogy mindössze két emberről van szó, de a Facebook szerint ők egy nagyobb európai csapat részeként dolgoznak, így könnyebb lesz megtalálni a külföldön már álhírként címkézett tartalmak magyar megfelelőit. A program egyik fő tényezője, hogy a vírusként terjedő álhíreket visszaszorítsák. A tényellenőrzők a feltűnően, nyilvánvalóan hamis, az átlagemberek számára fontos, felkapott posztokra, bejegyzésekre vannak kiéleződve, így minden ilyen típusú tartalmat felkutatnak.
Fontos azonban, hogy ezek a külső tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat: ha egy hírt, vagy posztot hamisnak találnak, akkor az a hírfolyamban ritkábban fog megjelenni. Ha pedig egy oldal, vagy domain túl sok ilyen jellegű tartalmat posztol, akkor a Facebook akár el is veheti a hirdetési és a bevételszerzési lehetőségét is.
A politikusok bejegyzéseiben írt információk valódiságát azonban nem ellenőrzik, ugyanis az a média és az emberek dolga, nem pedig egy technológiai cégé. Viszont ők sem posztolhatnak olyasmit, ami sérti az irányelveket, vagy azokat a tartalmakat, amelyekről már kiderült korábban, hogy álhír.
Mindemellett a közösségi oldal segít a többi felhasználónak abban, hogy egyszerűbben megkülönböztessék melyik hír valós és melyik nem. A Facebook figyelmeztetni fogja a poszt olvasóit, hogy korábban azt hamisként jelölték meg, így könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott tartalmat el akarják-e olvasni, mennyire megbízható, és, hogy megosszák-e.
Ideje volt már!