Amerikai választások - Látszik a fény az alagút végén?

Tavaly november 3-án rendezték meg az amerikai elnökválasztást, ami elég zavarosan játszódott le, csak fél hónappal később kezdődhetett meg a ,,Béna Kacsa" átmeneti időszak a leköszönő republikánus Donald J. Trump és az új demokrata választott-elnök Joseph R. Biden Jr. között, mivel Trump nem volt hajlandó elismerni a választás eredményeit.

Több tucat bírósági eljárást kezdeményezett választási csalás miatt Trump és kampánycsapata az állami bíróságokon és a föderális legfelsőbb bíróságokon is, ám ezeket szinte egytől egyig elutasították, bizonyíték hiánya okán, hiszen nem tudták alátámasztani a vádjukat, miszerint a demokraták elcsalták a 2020-as választásokat a levélszavazatokkal.

December 14-én gyűlt össze az elektori bizottság, akik elfogadták a választás eredményeit, ám Trump az utolsó pillanatig evez: a Szenátusban republikánus többség van jelenleg és az elnök-helyettes felelőssége, hogy helyt adjon az elektori bizottság döntésének, tehát Trump még elviekben, de csak kis eséllyel tudja késleltetni a következő elnök, Joe Biden beiktatását. A The Guardian beszámolója szerint viszont Mike Pence elnök-helyettes nem fog szembemenni a választások eredményeivel.

Az eredmények szerint a demokrata Joe Biden megnyerte a többségi szavazást, 81,283,485 szavazattal, míg Trump csak 74,223,744 szavazatot gyűjtött be, ezzel a demokraták megszerezték a többséget is a Kongresszusban, 222 képviselő a 211 ellenében a republikánusok oldaláról. Minden idők egyik legnagyobb arányában szavaztak az amerikaiak, de a többségi szavazáson kívül az elektori választásokat is megnyerte Biden: 306 vs 232 elektori szavazattal.

Érdekesség, hogy korábban Trump a ,,legszerencsétlenebb" elnökjelöltnek hívta Bident; a 2016-os beiktatásán azzal dicsekedett, hogy 306 vs 232-re nyert a demokrata Hillary Clintonnal szemben. Úgy tűnik fordult a kocka, különben sem volt a 2020-as év Trump éve: inkompetencia jellemezte a föderális államot a koronavírussal kapcsolatban, maga Trump elnök is több hónapon keresztül megtagadta a maszkviselést, nem tudta helyén kezelni a kialakult gazdasági válságot, de a folyamatosan eszkalálódó Black Livel Matter mozgalmat sem.

Az utolsó fontos állomás a Georgia-i szenátori-választások, ami január 5-én folytatódott. Az amerikai felsőházban, a Szenátusban minden államnak 2 szenátora ül, a Szenátus egyik vezetője a mindenkori elnök-helyettes. Ez azért érdekes, mert ha 50-50 képviselő ül a demokraták és a republikánusok oldalán, akkor a döntő szavazat a házelnöké, aki Kamala Harris VP lesz, vagyis a Szenátus is a demokraták oldalára játszhat.

Georgia történelmileg erősen megosztott, a polgárháborús észak-dél ellentét miatt, ennek ellenére, az már biztos, hogy a demokrata Raphael Warnock az egyik következő szenátora Georgia államnak, aki a republikánus Kelly Loefeller felett győzedelmeskedett.

Warnock az első afro-amerikai szenátora az államnak, valamint győztes beszédében megerősítette, hogy küzdeni fog az egyenlő jogokért, a női és LMBTQ jogokért is, és egy egyenlőbb Egyesült Államokért fog dolgozni.

98%-os feldolgozottság mellett még nem zárult le a választás így a másik szenátor kiléte még nem biztos, jelenleg a demokrata Jon Ossoff vezet a republikánus David Perdue kurrens szenátorral szemben.

Amennyiben Georgia állam szenátorai demokraták lesznek, a Szenátus is demokraták irányítása alá fog kerülni, ami nagyon kedvező lehet olyan szempontból, hogy Joe Biden tervei könnyedén átvihetőek az amerikai törvényhozó szerveken keresztül.

Frissítés: a demokrata Jon Ossoff megnyerte a szenátori-választást a republikánus David Perdue jelenlegi szenátor ellen, ezzel a Szenátus is demokrata többségű.

Vajon behúzzák ezt is a demokraták?