Bár hétköznaponként a belváros belvárosában koptatjuk a napokat kollégáimmal, mostanában nem mondható el, hogy ezerszám nyílnának az éttermek a környéken, mint egy kiadós esőzés után a vargánya, így menütesztelős sorozatunkkal is lazább időközönként jelentkezünk.
Nemrég azonban a fülünkbe jutott, hogy történt valami a Bárány konyháján, ami arra ösztökélt minket, hogy sorozatunkban elsőként visszatérjünk egy helyre és megnézzük mi változott.
Hétköznapokon 11:30 és 14:30 között menüzhetünk a Kossuth tér közvetlen szomszédságában lévő étteremben, naponta 7 féle fogásból választva, melyből 3 napi, 2 heti menü, 3 fixen az étlapon figyelő étel. A kínálaton akadnak szaftosabb és könnyedebb összeállítások is, de egyértelműen házias ízekkel dolgozik a konyha, az elmúlt heteket böngészve találunk a repertoáron disznótorost, csülkös babgulyást, de vadlazacot és tengeri halfilét is.
Bemelegítésként tartalmas daragaluska leves, pár apró, baráti zsírcseppel a tetején, csak a miheztartás végett. Fehér- és sárgarépák szép számmal színezik a daragaluska sokaságot, jó eséllyel nem lesz problémánk a fütyörészéssel.
Egy extra leves is befigyel a heti ajánlaton, ez pedig a sajtkrémleves. Mögébiggyeszteném még hogy "extrákkal", már a tálalás elnyerte nehezen megszerezhető szimpátiám a parmezán csíkokkal és a kellemesen pirított baguett szeletekkel. Levesünk az illatával folytatja az incselkedést, a sűrű, minimálisan fűszeres krém pedig beteszi a kaput. És micsoda élmény, amikor a felszín alá süllyedt baguett szeletek megszívják magukat sajtkrémmel... Az ég kék, a sajtkrémleves király! 300 magyar forintért ez ajándék!
Én egy ideig önmegtartóztató életmódot folytatok, így a healthy food ösvényén maradtam a főételt illetően, akinek problémája van vele, az menjen reklamálni az Erzsébet Sörházba, vagy a DZSEM koktélosához, Gősi Bálinthoz. Szóval grillezett tőkehalfilét rendeltem fűszeres cukkinivel, rizzsel, ami a külcsínt illetően szépségversenyen is indulhatott volna:
Kezdjük a meózást hátulról, azaz a rizzsel, ami nekem bejött, minimálisan sózott, nem találtam nyomát a szakács túlfűtött szerelmi életének. A csinos kis tálkában érkező fűszeres cukkini friss, roppanós, épp annyira kapatták meg ahogy szeretem, kellemes társa volt a tányér többi szereplőjének. Lássuk a medvét, azaz a tőkehalfilét, melyet ha kicsit tovább sütnek talán szétesik, szerencsére sikerült egyben tálalni. Nem szoktam nagy reményeket fűzni itthon a tengeri halakhoz, de ezt sikerült elkapni, itt a mellekíz nélküli természetesség a telitalálat, enyhe citrom beütéssel.
Szandi egy igazi csajos kajára voksolt: zúzapörkölt tarhonyával, csemege uborkával. Nem egy gyakori tétel a menüsorokon, és sokan ódzkodnak tőle, pedig a tévhitekkel ellentétben egészséges, és nem mellékesen finom is! Ahogy látjátok, ezzel az adaggal még egy evőbajnok is megtalálná számításait, hát még mi. Mit mondhatnánk azon túl, hogy a zúza állaga tökéletes, azaz puha, de érezni az izmos textúrát? A tarhonyára került a hagymás szószból, ami határozottan feldobja, a csemege uborka roppanós. Ez a fogás is igazán jóra sikeredett, szerettük. És ki a pörköltet szereti, rossz ember nem lehet!
A magyar konyha egy másik népszerű étele, a cigánypecsenye került Dávid elé, aki állítása szerint nem szereti a húst, sőt kicsit vega is... Ennek ellenére azonnal ráment a nem csak mutatóba készített kakastaréjra és boldogan fogyasztotta el. A pecsenye is korán örülhetett hogy az ő tányérjára került, balszerencséjére egészen omlósra és szaftosra sütötték, így esélye sem volt a menekvésre. Maradt még a sültkrumpli amivel szintén nem hibáztak, de ez a tény az előzőek fényében már nem volt kérdés.
A Bárány Fogadó menüje nem okozott csalódást ezen a napon, sokat fejlődött a konyha 2015-ös látogatásunk óta. Érkezésünk után egy perccel már érkezett a levesestál, és a főételre sem kellett várni. Az ízek és a megjelenés kifogástalan volt és az egész sztorit egy átlagos árcédula koronázza. Jó szívvel ajánljuk!
