Tudtátok, hogy annak az esélye, hogy valakit villámcsapás ér, 1 a 300.000-hez? És hogy a villámcsapottak 90%-a túléli a balesetet? A túlélők egy részén a tetováláshoz hasonló jelek maradnak, melyet Lichtenberg-ábrának hívnak. De ez nem minden.
A villám 27.000 fokosra fűti maga körül a levegőt, ami ötször melegebb mint a nap és akár 1 milliárd voltnyi elektromosságot is képes termelni.
Amikor egy villám belecsap az emberi testbe, rövidre zárja a szív, a tüdő és az idegrendszert működtető elektromos jeleket. Ez szívmegálláshoz, görcsrohamokhoz, agyi sérüléshez, a gerincvelő károsodáshoz és amnéziához vezethet. A hő, a fény és a villamosság is károsíthatja az egyik legvédtelenebb érzékszervünket, a szemet, például kilyukaszthatja a retinát. A férfiaknál a villám impotenciát okozhat, és csökkentheti a libidót.
Ahogy a villám a test felszínén végigfut, a vörösvérsejteket a bőrfelületre juttathatja a kapillárisokból, akár egy zúzódás. Ezek a hegek a korábban említett Lichtenberg-ábrák. Az őrületes hőmérséklet felmelegítheti a rajtunk levő fémeket is, ami harmadfokú égési sérüléshez vezet. A hő esetenként olyan gyorsan párologtatja az izzadtságot vagy a csapadékot a bőrről, hogy ez a gőzrobbanás még a ruhát vagy cipőt is letépi a testről, szinte meztelenül hagyva az áldozatot.
Íme néhány ember, akik túlélték ezt a szörnyűséget.
Annak az esélye, hogy valakit villámcsapás ér, 1 a 300.000-hez
A villámcsapottak 90%-a túléli a balesetet, de egy részükön a tetováláshoz hasonló jelek maradnak
Lichtenberg-ábrának hívják ezeket a sérüléseket
A villám 27.000 fokosra fűti maga körül a levegőt
Ez ötször melegebb mint a nap
Amikor egy villám belecsap az emberi testbe, rövidre zárja a szív, a tüdő és az idegrendszert működtető elektromos jeleket
Ez szívmegálláshoz, görcsrohamokhoz, agyi sérüléshez, a gerincvelő károsodáshoz és amnéziához vezethet
A férfiaknál a villám impotenciát okozhat, és csökkentheti a libidót
Az őrületes hőmérséklet felmelegítheti a rajtunk levő fémeket is, ami harmadfokú égési sérüléshez vezet
Amerikában durván 25 milliószor csap le villám egy évben
A fűre ugyanolyan ábrákat "éget", mint az emberi bőrre
A golfpályákon különösen jól kirajzolódnak az ábrák
Az ábrákat Georgus Christoph Lichtenberg német fizikusról nevezték el, aki elsőként tanulmányozta őket
