A szavazássorozat eredményeként a buszok egyedi arculatot kapnak azáltal, hogy egy-egy híres kaposvári arcképe kerül fel rájuk. Hogy pontosan mely portrék, arról a kaposváriak dönthetnek több szavazás alkalmával.
A tavaly novemberi átadás után öt busz már felmatricázva állt forgalomba, azóta pedig további 20 arcképről határoztak a városlakók. A most induló és szeptember közepéig tartó ötödik szavazáson újabb 10 kaposvári kötődésű híresség nevéből választhatják ki azt az ötöt, akinek portréja még az ősz folyamán felkerül egy-egy busz oldalára.
Az egyéb mezőben olyan személyt is meg lehet nevezni, aki nem szerepel a listán. A legtöbb szavazatot kapó jelöltekre a következő szavazások alkalmával voksolhatnak majd.
A szavazás közvetlenül itt érhető el!
Az ötödik szavazás szereplői:
Adorján Józsefet (1894–1976), a sokoldalú sportembert és edzőt, a kaposvári úszósport megalapozóját, felvirágoztatóját és sikerkovácsát országszerte „Adu bácsiként” tisztelték.
Balázs János (1904–1927) festőművész a puritán, erkölcsös szegény emberek világát ábrázolta képein. Az ő halálát is a nyomorgó festők betegsége, a tuberkulózis okozta.
Biczó Ferenc (1895–1945) irodalomtörténész 1922-től haláláig tanított a kaposvári leánygimnáziumban. A kiváló pedagógus egy egész korosztály nőnevelésére volt hatással.
Győrfy Gyula (1892–1973) műlakatos az egyik legjobb kaposvári iparos volt a 20. században, aki páratlan munkabírással számos remekművet alkotott.
Hoss József (1881–1969) plébános, aki 1923 és 1936 között szolgált Kaposváron, megújította a hitéletet, jelentősen fejlesztette az egyházközséget, és valódi nevelője volt híveinek.
Dr. Kanyar József (1916–2005) történész 1950-től csaknem négy évtizeden át igazgatta a Somogy Megyei Levéltárat, amely ekkor vált országosan elismert tudományos kutatóhellyé.
Kisfaludy Atala (1832–1911) volt az első költőnő, akit tagjává választott a Petőfi Társaság; kaposvári háza a város egyik kulturális központjává vált.
Lamping József (1881–1939), az eklektikus és szecessziós stílusban dolgozó építész az 1920-as években tervezte legjelentősebb kaposvári munkáinak többségét, köztük a Városi mozit.
Roboz István (1826–1916) újságíró és költő, a Berzsenyi Társaság első elnöke 1866-ban indította meg Somogy című kaposvári hetilapját, amelyet haláláig, ötven éven át szerkesztett.
Soltész Emil (1889–1952) zenetanár alapította meg 1930-ban a Kaposvári Zenekedvelők Egyesületének zeneiskoláját, a Liszt Ferenc Zeneiskola elődjét.
