2016. 06. 13., hétfő, 11:07

Lakatos Levente olvasók figyelem! Feltettünk néhány kérdést a kedvenc írótoknak!

Az ünnepi könyvhét alkalmából Fésűs Éva, Grecsó Krisztián és Mód Miklós könyvtári dedikálása mellett a sétáló utcán található Libri sátoránál Lakatos Levente várta olvasóit. Mindenkinek ajándék könyvjelző dukált, valamint egy szelfi az íróval.

 

Levente kedvessége tényleg kiemelendő a mai fiatal írók közül. Előzetes megkeresésünkre, miszerint szeretnénk vele interjút készíteni, rögtön igent mondott. Bár a Tibi atya – Oravecz Nóri csatáját érintő kérdést és azt, hogy milyen extrém rajongói felajánlásokat kap, ügyesen kikerülte, nagyon készségesen válaszolt a kérdéseinkre.

 

Gondoltad volna, hogy ilyen sok kaposvári rajongód van?

Öööö… olvasó! Olvasóim vannak, a rajongó szót nem igazán szeretem, mert az én értékrendem szerint egy kicsit derogáló. Valamint olvasók, mert ezek a lányok inkább a könyveimet szeretik inkább és nem pedig az én személyemet. Nagyon örültem, hogy ennyien voltak a dedikáláson, és egyben meg is lepődtem rajt, mert a különböző olvasói levelekből nem nagyon kaptam még Kaposvárról.

 

Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy ilyen sikeresek a könyveid?

Ezt nem tőlem kell megkérdezni! Miért ilyen sikeresek a könyveim? Te olvastál! (nevet)

 

Na jóóóó, de szerinted?!

Nem tudom, talán azért, mert nagyon mai és bevállalós minden regény. Mindig van benne valami olyasmi, ami kicsit tabu döntögető.

 

Levi nagyon készségesen válaszolt kérdéseinkre

Mivel most is leginkább lányok álltak a sorban, hadd kérdezzem meg: szoktak néha túlzásokba esni?

Mire gondolsz túlzásokba esésre? Nem fogják meg a fenekemet, vagy ilyesmi… Kapok néha leveleket, de ezt nem mondanám extrémnek. Ha valakinek van egy kedvenc írója, hozzá is lehet kötődni. Ez teljesen normális, hiszen a lelkembe lát, én pedig a lelkéig érek a könyveimmel. Szerintem nem durva dolog az, hogy egy olvasó közelebb érez magához, mint az egy átlagembernek normális lenne.

 

Mit gondolsz azokról a negatív kritikákról, amik a könyveidet érik?

Az attól függ, hogy a kritika, tényleg kritika-e. Az én szemszögemből a kritika egy nagy körbejárt, alátámasztott vélemény. A „De szar vagy!” számomra nem kritika, hanem kritizálás, amivel nem tudok és nem is akarok mit kezdeni, magasról tojok ezekre. A kritika érdekel, hiszen ezekből tudok tanulni. Fejlődni csak abból lehet, ami nem tetszik az olvasónak. Azzal, hogy „Hú, de tetszett” meg „Nagyon jó volt a könyv!”, nem lehet, de köszönöm szépen, ezt elteszem magamnak.

 

És mi a véleményed arról, hogy mostanában igen szoros párhuzamot vonnak közted és Oravecz Nóri között?

Én a Nórát kedvelem, mostanában viszonylag sokat beszélgetünk egymással, de teljesen mást csinálunk. A Nóra egy életvezetési tanácsadó a könyvein keresztül, én pedig egy regényíró vagyok. Az összehasonlítás alapja az, hogy én is publikálok gondolatokat. A Nóra a facebookra írta ezeket a gondolatok régebben, én azonban a regényeimből szedek ki részleteket. Sokan azt gondolják, hogy ezek motiváló gondolatok, pedig egyáltalán nem. Semmi motivátori szerep nincs ebben és nem is akarok előadásokat tartani az élet hogyan éléséről. Azért készültek, hogy a regényeimet olvasók találjanak benne egy jó kedvre derítő pillanatot, hogy ezt már olvastam és van valami közöm hozzá. Illetve aki még nem olvas, azoknak egyfajta megerősítés, hiszen ha tetszik a gondolat, valószínűleg a könyv is tetszene. Így szívesebben vásárol könyvet az ember. Így tehát aki párhuzamot von köztünk, az egyikünk munkásságát sem ismeri.

 

Ha már Nóránál tartunk… Mit gondolsz a nemrég felröppenő Tibi atya – Oravecz Nóri harcról?

Nem tudom a részleteket, így nem nagyon szeretnék véleményt formálni. Ez a kettejük dolga, biztosan le fogják rendezni egymással és meg fog oldódni a probléma.

 

Még egy kérdés erejéig térjünk vissza rád! Pokorny Liával feldolgoztatok néhány részletet az új könyvedből. Honnan jött az ötlet?

Ezt én szerettem volna megvalósítani, de már a Bomlás c. regényemnél ezt a felolvasós történetet, és már akkor is a Liával képzeltem el. Nagyon örültem neki, hogy ezt el- és bevállalta, hiszen erotikus részekről beszélünk. Ezeket nem sokan vállalták volna be, de Ő egy bátor színésznő és abszolút színészi feladatként tekintett erre. Ő nekem a vérbeli nő, annyira erős női energiája van a Liának. Amikor ott voltam élőben és olvasta fel, tényleg nagyon megkapó volt, amit csinált.

 

Ezúton is köszönjük, hogy időt szakított ránk, és további sok sikert kívánunk a könyveihez!

 

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: