Nagy elégedetlenséggel találkozhatott, aki az utóbbi időben nyomon követte a pedagógusok és diákok együttes tiltakozását (A Kaposváron történt tüntetésről ITT számoltunk be). Az óraszámok és a terheltség csökkentése mellett leginkább az oktatás körülményeit tartják elfogadhatatlannak. De más kérdések is felmerülnek, ha az oktatási körülményeket vizsgáljuk.
Miért van pénz az egyikre, és miért nincs a másikra?
Kaposváron a hetvenes években épült Kaposvári Szakképzési Centrum Noszlopy Gáspár Közgazdasági szakközépiskola iskolaépületében sem a XXI. századi általánosan elvárt színvonal dominál. Pedig a régebbi tanárok elmondása szerint a közgaz anno újonnan átadott épületében még kötelező volt a benti cipő használata, akkora becsben tartották az iskola épületét.
A két utcára lévő Munkácsy Mihály Gimnázium épületével egészen más a helyzet - a nyolcvanas években, nagyjából a közgazdasági építése után tíz évvel került átadásra, azóta rengeteg, és valószínűsíthetőleg a jövőben is a sokadik felújításán fog keresztül menni.
A KSZC Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskolája (Gépész) 1977-ben költözött a Pázmány Péter és a Damjanich utca által határolt mai területére, és elmondhatják a közgazdaságival karöltve, hogy tetemes felújítás azóta szintén nem történt.
A KLIK által fenntartott Táncsics Mihály Gimnázium oktatása is jóval elfogadhatóbb épületben zajlik, mint a KSZC iskoláiban.
Ha mázlid van, találsz WC-ülőkét...
A két szakközépiskola egy cipőben jár. Ugyanis van olyan osztályterem – az iskolák tanulóinak elmondása szerint - amelyet saját maguk a diákok festettek ki, és tettek rendbe. „Beázások díszítik a falakat, a festék ezer éves.”. Nem kell még csak az épületbe se belépnünk, hogy érezhessük a különbséget, elég csak az utcáról a kerítések mögött bújó iskolák homlokzatát megvizsgálnunk.
A nyílászárókkal vigyáznunk kell, - tették hozzá - év elején elmondták, hogy ne nagyon támaszkodjunk neki, mert könnyen a földdel egy síkban találhatjuk magunkat.
A mosdókban hiányos a csempe, és ha mázlija van az óráról szaporán kifutó diáknak, talán talál WC-ülőkét – mondta egy diák.
Interaktív tábla, az van
A probléma az, hogy az iskola infrastruktúrája nagyban befolyásolja az oktatás eredményességét. Természetesen vannak olyanok is, akik elfogadhatónak tartják azt, hogy nincs minden teremben virtuális tábla, de ők valószínűleg még kőbaltával vágják a fát. Európai ország lévén, és a számítógépek térhódításának köszönhetően az oktatás magasabb színvonalra emelése érdekében a virtuális táblák már korábban elhelyezésre kerültek, bár ehhez az iskolák felkészítését az épületek rendbetételével kellett volna kezdeni.
Reméljük, a közeljövőben áldoznak pénzt a fent említett, és nem említett rossz állapotú iskolák rendbetételére, hogy egyenlő eséllyel vágjanak bele a tanulásba az oktatók és a nebulók.
