Pancser tolvajok
A Béke utcában található kis üzletet is megtalálták már a magukból „humorheroldot” kovácsoló bolti szarkák. Tünde, a boltban dolgozó eladó mosolyogva elevenítette fel a naiv fiatalok történetét.
-A legviccesebb talán az volt mikor egy fiatal fiú és barátnője tért be hozzánk vásárolni. A lány elasztikus nadrágban érkezett az üzletbe, de néhány pillanat múlva már apró dudorok voltak láthatóak a fekete nadrágon. Egyszerűen kisebb csokoládészeleteket, nyalókát csúsztatott a nadrágszárba, szépen elrendezgetve. A fiú eközben chipset csent a melegítő felsője alá.
A kameránk felvette az egész esetet, aztán meg is állítottuk őket, hogy ugyan mi domborodik a ruházatuk alatt. Azonban ahelyett, hogy bevallották volna, el akartak futni, ám azzal nem számoltak miként küszöb is van a világon, amiben annak rendje és módja szerint meg is akadt a lábuk.
Akkorát zakózott a srác, hogy attól féltünk még a végén orvost is hívhatunk hozzá. A chipses zacskó persze kiesett a rejtekhelyéről egyenesen a nyitva tartást jelző táblánk elé.
Tovább már nem volt mit tagadni, lebuktak. Mivel azonban nem vagyok kegyetlen, ezért nem is tettem feljelentést. Persze az üzletünkbe többé be nem tehetik a lábukat!
Zárka helyett a detoxba
Kaposvár egyik külvárosi részén, a Kinizsi lakótelepen található kis garázsüzletben - régi nevén jégcsillag abc - is történtek mosolyfakasztó „bűnesetek”. Gábor, a bolt tulajdonosa mesélt el nekünk egy nem hétköznapi sztorit, amely egy olyan részeg nőről szól, akinek nem sikerült túl jól a „bevásárlás”…
-Üzletünkből nagy értékű árut nem nagyon tulajdonítanak el, mivel nem is lehetséges. Ha egy terebélyesebb darabot próbálnának elemelni, maximum a polc lehetne az, hiszen kisbolt lévén nincs túl sok nagy értékű termékünk. Mégis többször váltunk bizarr esetek főszereplőivé. Tavaly például bejött egy idősebb erősen ittas néni, aki elég „vihartépett” ruházatot viselt. Mivel elég sokan voltak, így csak fél szemmel láttam, hogy mit ügyködik az italos pultnál.
A kis üveges tömények közül megfogott két-három üveggel majd azzal a lendülettel le is húzott egyet.
Ekkor a boltban tartózkodók közül többen kérdőre vonták, hogy előbb fizetni kellene. Őt azonban ez sem hatotta meg, hiszen egy újabb üveggel elfogyasztott. Jeleztem neki, hogy akkor ez eddig 450 forint plusz, ami a kezében van bontatlan üveg még 225-. A hölgy ekkor rám nézett és mintha meg sem hallaná, kigyalogolt a boltból. Persze futottam utána, de hát esélytelen volt, hogy fizessen. A rendőrök kijöttek, de nem ők, hanem a mentőszolgálat szállította el, mert annyira elkészült addigra.
Ki nevet a végén?
Egy virágboltból mit lehet elvinni? Két szál rózsát? Egy cserepes Ficust? De félre a viccelődéssel, Réka ugyanis egy tényleg felfoghatatlan történettel állt elő a Honvéd utcában található virágboltjából.
- Nálunk nagyon nem tudnak mit ellopni, bár próbálkozások szép számmal voltak. Egy eset azonban örökké emlékezetes marad számunkra. Éppen virágcsokrot kötöttem mikor egy öltönyös úriember betoppant az üzletbe. Először csak tehetetlenül nézelődött mikor érdeklődtem, hogy segíthetek-e valamiben. Azt mondta, hogy szeretne egy csokor virágot a feleségének névnapjára. Megbeszéltük, hogy milyen szálakat rakjak a csokorba, majd elkezdtem összeállítani.
Eközben a férfi, mint aki jól végezte dolgát elkezdte az illóolajokat szépen egyesével a kézi táskájába pakolni. Rákérdeztem, hogy azokat is meg szeretné vásárolni? Mire visszakérdezett, hogy mire gondolok?
Rámutattam a táskájában lévő olajokra. Erre felháborodottan rám förmedt, hogy ő azokat egy másik üzletben vásárolta. Hirtelen lefagytam, majd elkezdtem felemelni a hangom és utasítottam hogy azonnal tegye vissza a termékeket. Ő hajthatatlannak bizonyult, még a rendőrséggel való fenyegetés sem járt sikerrel. Miután kijelentette, hogy így neki már nem is kell a csokor, elindult a kijárat felé. Ebben a pillanatban lépett be a férjem az ajtón és kérdőn tekintett rám, hogy mi ez a nagy lárma. Pár szóban felvázoltam a történetet mire a fickó annyira megrémült, hogy azonnal visszatette az ellopni kívánt árukat. A férjem előtt sűrű bocsánatkérés közepette kifizette még a virágokat is anélkül, hogy elvitte volna. Persze ma már jót nevetünk a történteken, de akkor azért elég ijesztő volt a szituáció.
