Tudom, hogy közhely ilyet kérdezni elsőre, de a ti neveteket látva, tényleg meg kell kérdeznem: Honnan a villámból jött ez a névválasztás? Valaki tart otthon egy mongúzt vagy mi?
Dániel: Nem, sajnos nem. Onnan indult a dolog, hogy mikor adtunk két koncertet is, hirtelen kellett egy név, ami akkor a Cserman Ádám kvartett lett, ami lássuk be, nem vállalható hosszú távon. Ez egy kényszermegoldás volt, de a későbbiekben ugye kellett már egy normális név, így összeültünk és olyan hangzást kerestünk a szavak között, amelyek a lágyabb zenei hangzásunkat tükrözik. Gondolok itt a metálra, amelynek bandái nevében gyakrabban van R meg X, a Moongoose Limit viszont egy könnyedebb név, egy jazz-rock pop-rock vonal.
Én felütöttem otthon egy értelmező kéziszótárt, megtetszett az M-N-L betűsorozat, felírogattam őket, osztottam-szoroztam, aztán kijött belőle a Mongoose Limit.
Ádám: A névvel igazából úgy vagyunk, hogy szinte mindegy, nem ezen kell, hogy legyen a hangsúly.
Hunor: Hiszen gondolj bele, itt a Red Hot Chili Peppers, vagy a Foo Fighters amik lássuk be, gagyi nevek. Ebből látszik, hogy néha a legegyszerűbb a legjobb.
Hogy ismertétek meg egymást, mi az eredettörténet?
Hunor: A Mongoose Limit előtt én Danival már játszottam együtt mint basszeros, mégpedig a Formal nevű zenekarban ahol ő dobos volt, de ez még a gimi elején volt, talán elsősök lehettünk. Ádámmal a Strawberry Jam Band formációban játszottunk együtt, ahol ő volt a basszeros, én pedig az énekes-gitáros. Aztán a sors úgy hozta, hogy a Formalnak befellegzett, majd pedig a Strawbery is feloszlott, mi pedig ott maradtunk hárman, banda nélkül. Ekkor jött egy hirtelen ötlet és bemutattam egymásnak a két srácot és elkezdtünk dolgozni. A központunk, vagyis a próbatermünk ha úgy tetszik nálunk, kint Hetesen lett kialakítva a házunk mellett.
Ádám: Hetesen ez a próbaterem nagyon jól bevált, hiszen nyugodtan tudunk dolgozni, nem zavar ott senki, a szomszédok miatt sem kell aggódni ráadásul még pakolászni se kell állandóan, így mióta létezik a zenekar rendszeresen lejárunk hétvégente összeülni próbálni, most az új lemez, és a lemezbemutató koncert miatt pedig szinte már a második otthonunkká vált a hely.
Meséljetek nekem a hamarosan megjelenő lemezetekről egy kicsit!
Hunor: Pénteken a lemezbemutatón fogjuk bemutatni azt a 6 számot, amit augusztusban vettünk fel Cserni Kálmánnál, az Origo stúdióban, profi körülmények között. Ez egy nagyon hosszú és fárasztó procedúra volt, hiszen hiába gyakorolod ki maximumra az összes zeneszámot, mindig vannak olyan hibák, amelyeket csak a stúdióban lehet észrevenni, és amiket nagyon nehéz kijavítani. Sok órát beleöltünk, de megérte, elkészült az első albumunk.
Hunor: Mikor ezek a számok készültek, az alapokat én írtam, de a próbákon mindenki belerakta a saját részét, ezért lett mindegyik dal egyedi. Van, amelyikbe valaki többet tett bele, az poposabb lett, míg a másik inkább rockosabb, és így tovább. Mindenki megtalálja köztük a szívéhez közelebb állót. Ráadásul ezek a dalok egy olyan időszakomban születtek, ami az én életemben nagyon meghatározó volt. Mikor végeztem itt a Táncsicsban, két út volt előttem, egy a már jól ismert, továbbtanulás az egyetemen, valamint a nehezebb, hogy a zenét választom.
Felvettek a BME-re, de én mégis inkább úgy döntöttem, hogy a zenét választom, és útra keltem. Hét hónapot stoppolgattam Európában, lementem egészen Gibraltárig meg vissza és utcazenéltem.
Ebben az időszakban nagyon sok ötlet született és sok mondandó fogalmazódott meg bennem, amiket én, dalok formájában most ki is adtam magamból ezen a lemezen. Egy csomó olyan témával lehet találkozni a dalainkban, amelyek őszinte gondolatok, érzések és tudnám még boncolgatni, de nem akarom túl nyálasra venni a figurát. A lényeg az, hogy minden dalnak megvan a saját gondolata, hangulata és a története.
És ennek a lemeznek lesz most pénteken a bemutatója.
Ádám: Pontosan. Ez az egész lemezbemutató koncert igazából már egy nagyobb időszaknak lezárása, hiszen egy éven keresztül dolgoztunk ezeken a számokon, majd vittük stúdióba, és mutatjuk most be.
Hunor: A lemezünk CD-n is meg fog jelenni, bár nem nagy számban, hiszen nincs túl nagy értelme. A neten a dalok.hu-n fog megjelenni, amely által ki fog futni a Spotify-ra, a Deezerre, a Youtubera és az Apple Musicra is. A szerződésen még dolgozunk, és az amint megvan, a Facebookon jelezzük a kedvelőinknek és máris letölthető. Az albumot szeretnénk minél több emberhez eljuttatni így ingyenes módon is hozzá lehet majd jutni, hiszen ennek még nem a pénzszerzés a lényege, ez még csak egy befektetés. A koncerteken se keresünk, a lemezbemutatón befolyó összeget is nagy valószínűséggel vissza fogjuk forgatni a Monoose Limitbe.
Dániel: Az utolsó szám végső formája ott alakult ki 100 százalékban, ami lehet, hogy ettől olyan jó! Amúgy ezzel zárjuk majd a koncertet is hiszen ez a legfrissebb alkotásunk, ami maga egy nagyon erős dal, ez a stúdiózásunk, a koncertsorozatunk, és egy korszakunk lezárása, és a Mongoose Limit jövőjének felvázolása.
Hunor: Talán nem árulok el akkora titkot, ha elmondom, a lemez címe Easy lesz, ami az egyik szám az albumon, méghozzá az első, amit saját magunk raktunk össze. A For you-val együtt ezek ketten két esztendős számok, tehát nem mai darabok, itt volt az ideje lemezre vinni őket. Ezeken kívül persze még minidig vannak olyan számaink, amik feldolgozások ismert zenészektől, mint például Sting, Stevie Wonder vagy a Beatles. Ezeket mi ugye játsszuk külön is, de most, ahogy azt hirdettük is, vendégzenészekkel vagyunk kiegészítve. Velük majd ezeket a feldolgozásokat fogjuk előadni, ami ad egy kis pikantériát az egész koncertnek, hiszen lesz tuba, lesz 2 trombita plusz egy gitár, így ez nem egy megszokott felállás, elég egyedülálló dolog. Ehhez persze nekünk ki kellett találnunk, hogy miként építünk egy pop-rockba egy tubát úgy, hogy az befogadható, értelmezhető és kedvelhető legyen ráadásul élesben is elő tudjuk adni. Szerintem ezt sikerült jól megoldanunk, de attól ez még egy kísérlet lesz, ami reméljük, tetszeni fog a közönségnek.
Ádám: Kevesen tudják, de korábban nekünk volt egy koncertsorozatunk, méghozzá egy elég egyedi helyen, a Somogy Megyei Törvényszék, vagyis a Bíróság belső, füves udvarán. Többször is felléptünk itt a helyszín által meghívott vendégek előtt, ami perszer zártkörű rendezvény volt. Egy külön színpadot húztak fel nekünk, hogy szórakoztatni tudjuk a közönséget főként ülős koncertjeink során, amelyeken olyan, jazzes elemekkel ellátott lightos koncerteket adtunk az ott dolgozóknak, amely nagy sikert aratott. A második évben már megengedték, hogy hívjunk saját vendégeket is, aztán a harmadik évben odáig jutottunk, hogy szabad kezet kaptunk, hiszen kiérdemeltük a bizalmat. A negyedik évben aztán úgy tűnt számunkra, hogy nagyobb a kereslet a Mongoose iránt, így lépnünk kellett, és szerveztünk egy teljesen nyitott koncertet, most péntekre, az Agórába.
De honnan jött az Agóra?
Hunor: Bementünk megkérdeztük. Ennyi.
Ádám: Jó azért ez nem volt ilyen egyszerű, hiszen amikor úgy tűnt, hogy a bírósági koncertekről lecsúszunk az album miatt, hiszen ezek javarészt ősszel szoktak lenni, mi pedig akkor még javában dolgoztunk az albumunkon, akkor nekiláttunk keresni olyan zárt helyet Kaposváron, ami ennek, amit mi csinálunk teret tud adni. Két helyszín ugrott fel, hiszen fontos volt számunkra, hogy ülős koncert legyen és jó legyen a hangzás, így a Szivárványra és az Agórára gondoltunk. Nos, az Agórába én egyik nap fogtam magam és besétáltam, megkérdeztem mi ennek a módja, ők pedig teljesen nyitottak voltak a koncertre, így megbeszéltünk több időpontot, a reklámozást, a promókat és a szerződést is. Tök korrektek voltak, hipp hopp leegyeztettük az egészet.
Hunor: Amit az ember meg akar csinálni, azt azért nagyrészt el tudja érni csak meg kell találni az útját. A mi utunk épp az Agórába vezetett.
