Estefelé akár nagyobb mennyiségű ónos eső is hullhat Somogyban, írtuk reggeli cikkünkben. Mindenki tudja, hogy az ónos eső veszélyes, meg csúszik is, na de mitől és miért így hívjuk ezt a jelenséget?
Tudományos megközelítésben
Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul. Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.
Az ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá, a halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és igen gyorsan, robbanásszerűen lezajlik, megfigyelhető, hogy gyakran még el sem tud simulni a földön, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik.
AZ ÓNOS ESŐ SZILÁRD CSAPADÉKKÉNT INDUL A MAGASBÓL, MAJD MEGOLVAD, ÉS A HIDEG TALAJON ÚJRAFAGY
Honnan jött az elnevezés?
Az ónos vagy ólmos esőt, mint meteorológiai szakkifejezést már a legelső, magyar nyelvű meteorológiai tankönyv is említi, ezt 1847-ben adták ki. Az ólmos esőnek mai logikával is van értelme, nézzük csak meg, mi történik a fákkal és a villanyvezetékekkel, amire ráfagy a csapadék: az ágak elnehezülnek és letörnek, a drótok elszakadnak, pont mintha ólmot öntöttek volna rájuk.
Az ónos esőnek tehát, bár valóban nehéz jégkérget alakít ki a tárgyakon, illetve olykor ezüstösen csillog – nincs köze a fémekhez.
