Nem nagyon jártam még korábban lakásvásáron, hiszen ennek a divatja tulajdonképpen 2012 környékén teljesedett ki Magyarországon, azon belül is a fővárosban. Persze mint minden újdonság, ez a fajta shopping kultúra is meghonosodott egyre több helyen az országban, ez alól a somogyi megyeszékhely sem kivétel. Igaz Kaposváron még csak pár időszakosan „kinyíló” szobabutikról tudunk írni, de a népszerűségét elnézve hamarosan több lakásbolttal is találkozhatunk.
Otthoni shopping csajokkal
Akik nem tartják trének, hogy egy turkálóból vásároljanak, pontosan tudják: a másodkézből származó ruhák a legtöbb esetben nem elnyűtt, agyonmosott vagy bolyhos darabok. A silány minőséget kínáló turkálók nem rúghatnának labdába a leválogatott ruhákat és kiegészítőket kínáló second hand üzletek mellett. Ezt a tapasztalatot erősíti a Füredi utcában kéthavonta egyszer megnyíló egyszobányi „üzlet” is. A tízemeletes lakóépület 4. szintjén található panellakás különleges atmoszférájának titka, hogy ez a szó valós értelemben vett lakásbolt, hiszen a tulajdonos Kitti itt lakik a párjával.
A férjem ötlete volt az egész. Van egy kis üzletünk a városban és mikor egyszer ment áruért Budapestre véletlenül találkozott egy ilyen stílusú lakásbolttal. Mikor hazajött kérdezte, hogy van-e kedvem a nem használt ruháimat áruba bocsájtani? Mondom, persze.
"Aztán elkezdtük csinálni. Először csak az ismerősöknek, barátoknak szóltunk, ám ők hozták a többi vevőt. Annyira jól sikerült, hogy tulajdonképpen minden alkalommal eladunk szinte mindent.” – árulta el Kitti.
A frissen vasalt is eladó?
A ruhák egy részét – amely inkább az elegáns vonalat követi, mint az ing, zakó stb. - a nagy gardrób kilincseire függesztve, vállfákon lógva találhatjuk, de ha klasszikus turkáló feelingre vágyunk, a fotelekben felhalmozott darabok között csemegézhetünk. A legjobb az egészben, hogy a megunt cuccainkat is nyugodtan elvihetjük, hiszen legközelebb azokat is értékesítik az előre megbeszélt összegekért. Mi több: a hasonló elven működő boltokkal szemben szemlátomást igyekeznek alacsonyan tartani az árakat. A legdrágább ruha például 3500 forintot kóstált. Hozzátenném, hogy ez egy valódi bőrkabát volt melyet, ha nem tudom, honnan származik, simán elhiszem róla miszerint vadonatúj.
Olyan darabokat gyűjtünk össze, amiket mi is hordunk, illetve amelyekről úgy gondoljuk, hogy megvásárolnánk. Ezáltal kritikus szemmel vizsgáljuk a behozott ruhákat is. Olyanok vagyunk, mint egy műelemző. Rengeteg jó cuccunk van. Adidas, Nike, Versace, DC és még sorolhatnám. Mindez pontom pár ezer forintért. – mondta Kitti.
Jogosan merülhet fel a kérdés: ez vajon akkor miért éri meg nekik? A válasz szerinte teljesen egyértelmű: ha valaki, valamit nem hord, akkor azt ne a kukába zúdítsa, hanem adja olyannak, aki még hasznát veheti. A lakásboltban való tartózkodásom alatt egyébként teljesen olyan érzésem volt, mintha egy barátom vendégül látott volna. Nem a pénz és manipulatív leárazásokból származó haszonszerzés vezérelte az eladókat. A még egy bőrt húzzunk le a vevőkről felfogásnak nyoma sem volt.
Érdekes élmény ez az átmeneti bolt. Én speciel sosem tennék ilyet az otthonommal, de értem a dolgot. A végeredmény tulajdonképpen jópofa: egy ilyen intim környezetben egészen más vásárolni, mint egy boltban, új embereket ismerhetsz meg és közben izgalmas dolgokat vásárolhatsz olcsón. Az irány nagyon jó, és ahogy hallottam jövő márciustól további két lakásboltot szeretnének csinálni Kitti barátnői. Figyelemmel fogom követni azokat is, és amint kinyitnak, azonnal be is térek. Akkor már legalább új pólókból is be tudok majd tárazni…
