"Tavaly év végén, decemberben sikerült elhelyezkednem egy kaposvári vegyesboltban eladóként. Nagy volt az öröm, hogy végre találtam munkát, hiszen előtte fél évig álláskeresőként tengettem a mindennapjaimat. Szerencsésnek éreztem magam, nagyon kedvesek voltak a munkatársaim és a főnökömre sem lehetett panaszom. Az első hónapot követően aztán jött is a határozatlan munkaszerződés." – vágott bele Orsi, megpróbáltatásainak történetébe. Kezdeti boldogsága nem tartott sokáig, pár hónap múltán komoly változások következtek be a munkahelyén.
"Idén februárban jöttek az első problémák. A főnököm ugyanis elhatározta, hogy hozni fog pár gyakornokot az üzletbe. Mi nagy örömmel vártuk a fiatalokat, akik ügyesen helytálltak. Amit kértünk tőlük azt megcsinálták, sőt még a leltárnál is segédkeztek. Mikor végeztek a munkával döbbenten néztünk a számokra, hiszen több tízezer forintos hiányt tapasztaltunk.
Megszámoltunk még egyszer mindent és ugyanaz az összeg jött ki. A főnököm persze tajtékzott az idegességtől, és azonnal le is vonta a hiányt - a mi fizetésünkből...
Ez tételesen fejenként 25.000 forint volt. Miközben én minden alkalommal direkt figyeltem arra, hogy mindent beüssek."– osztotta meg Orsi negatív tapasztalatait.
Egy kis magyarázat a készlethiány megértéséhez: Általában az üzletekben dolgozók egy számítógépbe vonalkód alapján felviszik az adott termékeket. Ezután a gép kiszámolja, hogy mennyit fizet a vásárló, majd azt tételesen beütik a pénztárgépbe. Orsi szerint előfordult már olyan eset, mikor a gép nem vonta le a készletből a terméket, viszont a megvásárolt áruval kevesebb volt a polcon.
"Márciusban hasonló problémákkal kerültünk szembe. Tulajdonképpen nyár közepéig minden hónapban 10-20 ezerrel kevesebb fizetést kaptam a hiányok miatt. Júniusban aztán végleg elszakadt a cérna. Pont tizedike volt mikor hívatott minket a főnököm. Ancsával, az egyik kolléganőmmel voltunk párban. Mikor beléptünk az irodája ajtaján ott ült a harmadik társunk, Marcsi. Ami ezután következett az kritikán aluli volt. Nekünk szegezte a kérdést, hogy ki vitte el a pénztárcáját a hátsó szekrényből, ahol az értékeinket tartjuk. Ehhez ugyanis csak nekünk van kulcsunk. Azonnal mondtuk, hogy mi nem is találkoztunk a tárcájával és megkérdeztem, hogy mikor történt az eset. Mondta, hogy a hét elején valószínűleg kedden. Tudtam, hogy akkor én voltam itt vele, Ancsa ugyanis csak hétvégén dolgozott.
Őt ki is zavarták az irodából, majd nekem esett a főnököm és a munkatársam, hogy egy lopós szemétláda vagyok. Hiába védekeztem, csak a saját dumájukat hajtogatták. Mondtam, hogy hívjuk ki a rendőrséget. Nem mentek bele.
Biztosak voltak benne, hogy én csórtam el a tárcáját. Soha, semmit nem vennék el senkitől! Még az igazságtalan levonásokat is tűrtem. Ám ez betette a kaput. Azonnali hatállyal felmondtam. Mondjuk alapból ki is rúgtak volna." – mesélte Orsi az elképesztő eseményeket. A kaposvári nő története azonban itt még nem ért véget. Egy hét sem kellett, mire váratlan fordulatot vett az ügy.
"Öt nappal később éppen a jól ismert munkaügyön rostokoltam, mikor látom, hogy keres a volt főnököm. Felvettem a telefont – gondoltam, hátha feljelentettek vagy hasonló – és a világ legközönyösebb hangján megkérdeztem, hogy mi a fenét akar. Óriási meglepetésemre szánakozva habogott, hogy elnézést kér a kirúgásért és a jogtalan gyanúsítgatásért. Kiderült ugyanis, hogy a drága Marcsikánk a kesztyűtartóban hagyta a tárcáját, csakhogy erről ő „véletlenül” megfeledkezett. Ezért szépen megkért, hogy menjek vissza hozzájuk. Természetesen nemet mondtam. Közöltem vele, hogy ilyen megaláztatásban soha nem volt részem, továbbá mástól vonogassa le a hiányokat, ami, mint utóbb kiderült szintén nagy részben a Marcsinak volt köszönhető."– zárta le beszélgetésünket Orsi.
Mivel terhelhető bizonyíték nem volt Orsi ellen, ezért rágalmazás, hamis vádaskodás miatt akár feljelentést is tehetett volna. Persze a munkáját ez sem mentette volna meg, de a becsületét biztosan.
Ha Nektek is van hasonló munkahelyi sztoritok, ne tartsátok magatokban: írjátok meg nekünk a 74nullanulla@gmail.com-ra, hogy mások is tanulhassanak belőle!
