2021. 03. 23., Kedd, 12:00

Itt az új Boldogságtérkép - Somogyban tovább csökkent a boldogságszintünk

Ismét elkészült Magyarország Boldogságtérképe, melyből kiderül, hogy milyen régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A Dél- Dunántúli régió idén sem került túl jó helyre.

Ezúttal is az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja készítette el a Boldogságtérképet, melyhez a 2020. április 1. és a 2021. március 15. közötti időszakot vették górcső alá. A térkép elkészítéséhez olyan kérdőíveket használtak fel, melyek nemcsak a lakosság jólléti szintjét, hanem mentális egészségét és pszichológiai immunitását is vizsgálták.

A felmérésben összesen 10.912, 18-92 év közötti férfi és nő vett részt, több mint 1500 településről. Vizsgálták az élettel való elégedettséget, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllétet a mentális egészség szintjének megállapítására. Ebből kiderült, hogy a tavalyikhoz képest csökkent a boldogság szintünk, a régiók között idén a Dél-Dunántúl átlagon alul volt boldog, nálunk csak Észak-Magyarországon boldogtalanabbak.

Megyékre lebontva  Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében tovább csökkent a boldogságszint így Hajdú-Bihar és Somogy került a legrosszabb helyre, míg Bács-Kiskun, Jász-Nagykun- Szolnok és Vas megyében nőtt a lakosság globális jólléte, akárcsak Debrecenben, Győrben  és Tatabányában, ha városokra lebontva is megvizsgáljuk a boldogság szintet. Első helyen Szombathely, a másodikon pedig Nyíregyháza áll.

Budapesten jelentősen megnőtt a lakosság globális jóllét szintje, de ez a szám a budai oldalon nagyobb, mint a pestin. A vizsgálati adatok alapján azt is össze lehet hasonlítani, hogy mennyire boldogok és elégedettek a férfiak és nők, különböző korcsoportok, eltérő családi állapotú, más anyagi helyzetben lévő emberek. A nők körében nőtt a jóllét szintje, a jóllét szint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között. Ugyanez megnőtt a 36-50 év közötti korcsoportban, de a 65 év fölöttieknél és a 18-25 évesek körében jelentősen csökkent. Azoknál, akik egyedülállóak, vagy kapcsolatban élnek csökkent ez a szint, míg a házasok körében mérsékelten emelkedett.

Boldogtalanabbak az általános-, illetve a középiskolát végzettek, ahogy a munkanélküliek és a közmunkások is. Ugyanakkor meglepő módon a jóllét szinte csökkent mind a magukat szegénynek valló, és a magukat gazdagnak vallók körében. Bár a koronavírus és a korlátozások mindenkit megviselnek, és a felmérés arra ugyan nem tér ki, hogy milyen mértékben változtatta meg az emberek életét, de az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a kitöltők közel 35%-a  2021-ben  a boldogságszint fenntartásáról, sőt növekedéséről számolt be.  

A kitöltők 35 %-a mind az érzelmi, szociális, pszichológiai, és mentális állapotuk szintjének romlásáról nyilatkoztak.

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: