2019. 08. 08., csütörtök, 14:00

A tervek már készek, csak el kell dönteni: híd vagy alagút legyen a Balatonon?

Bolondok napján végigsöpört egy kamuhír az interneten, miszerint elkezdik építeni az 1500 méteres hidat Tihany és Szántód között. Nem csoda, hogy sokan bedőltek a látszólag hivatalos információkkal megtűzdelt hírnek, hiszen az elmúlt 100 évben többször valóban felmerült az ötlet, még ha sokan nem is tudnak róla. Sőt, egy alagút építését is komolyan fontolóra vették, és a Balaton kiszárítása is szóba került már. 

A Balaton híd 2019-es megépítése csak április elsejei tréfa volt

Nem újkeletű a híd ötlete

Először az 1900-as évek elején merült fel a Balaton Híd ötlete, mikor még nem volt rendszeres hajójárat Tihany és Szántód között. Az 1912-es újsághír így szól:

A kormány azt tervezi, hogy Tihany és Szántód között hidat létesítsen a Balatonon. A híd költsége hat millió korona volna.

A tervet a nagy költségek és a várható természetkárosítás miatt elvetették, ehelyett komp elindítását javasolták.

 

Valahogy így nézett volna ki a híd, ha megépül

Betonalagút Tihanytól Szántódig?

A terv azonban csak pihenőre ment, az 1960-as években újra terítékre került, az akkor már rendszeres hajójáratok tehermentesítése céljából. 1972-re azonban újra győztek az észérvek, úgy döntöttek, hogy a látkép elcsúfítása és a kelet-nyugat irányú hajózás ellehetetlenítése miatt elengedik a projektet. Napvilágot látott azonban egy még elvetemültebb ötlet, az alagút fúrása. Idézet a Magyar Nemzetből:

Felmerült egy Tihanyt Szántóddal összekötő híd építésének gondolata is. Ez viszont a tájképet rontaná, különösképpen akkor, ha pillérekre épülne, márpedig ezt az ezerkétszáz méteres távolságot más módon nehéz lenne áthidalni. A legkézenfekvőbb megoldásnak ígérkezik egy víz alatti betonalagút építése Tihany és Szántód között. A gondolattal már foglalkoznak az építészeti szakemberek.

 – szerencsére ez az ötlet is a kukában landolt rövidesen.

 

Hasznosabb lenne szántóföldként

A Balaton lecsapolásának ötlete is többször szóba került a történelem során, először 1766-ban. Krieger Sámuel hadtörténész részletes tervet dolgozott ki a tó lecsapolására, mivel úgy gondolta, hogy a tó feleslegesen foglal el egy csomó helyet, hasznosabb lenne a terület szántóföldként. A helyi nemesek szerencsénkre megtorpedózták az örült tervet.

 

Krieger Sámuel komolyan fel is térkpezte a Balatont tervéhez

Már látta maga előtt a Balaton helyén lengedező kukoricamezőt

Nem Krieger Sámuel volt az eszement gondolat utolsó szószólója, Pap János, a Kádár korszak Veszprémének erős emberének szintén ez volt az egyik szívügye. A mezőgazdasági hozam növelésének gondolata miatt merült fel benne, hogy leeressze a Balatont, és kukoricával vesse be.

 

Pap János, a balatoni kukoricás lángelméjű kitervelőjeTeljesen feleslegesnek gondolta a tavat, gondosan el is tervezte a kiapasztásának folyamatát, már látta maga előtt a helyén lengedező kukoricamezőket. Nagy terve hál' istennek nem valósulhatott meg.

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: