Szívhez szóló kavicsképek, és ami mögöttük van - Szilajka Erzsébet kavicsművésszel beszélgettünk

2017 őszén futottunk össze először Szilajka Erzsébet kavicsképeivel, a találkozás pedig szerelem volt első látásra, és azóta is követjük a művésznő munkásságát. Régóta készülő weboldala, a kavicskepek.com most végre elérhetővé vált, ahol mindent megtudhattok a képekről, mi viszont azért elbeszélgettünk vele a művészetéről.

A „Kavicsművész”-ként emlegetett Erzsébet alkotásai 2017 óta körbejárták a világot. Műveit csakúgy, mint itthon, nemzetközi művészeti fórumokon is kiemelt figyelemmel követik, értékelik. Kavicsképei legtöbbször az élet legegyszerűbb dolgairól szólnak, melyről így vall:

Azt gondolom, hogy az élet lényegi elemei mindig a legegyszerűbb dolgokon állnak vagy buknak. Egyszerű tematikába, mint mondjuk két ember, vagy családtagok közötti szeretet-kapcsolat, belevinni azt a többletet, ami áthidalja a közhelyek és az egyediség érzékeny határát, ezt tartom művészetnek.

Az általa készített kavicsképek másik része elvontabb szimbólumokat is megjelenít, gondolkodóba ejtve a szemlélőket, akik szívesen időznek a képek előtt. Megrendelői szerint alkotásai harmóniát, békét, nyugalmat, tisztaságot sugároznak, élethűek. Azt vallja, hogy a kész alkotás, kavicskép nem csupán az a "produktum", amit létrehoz, hanem az alkotó és a befogadó közös műve. A kettő együtt maga a kavicsművészet. Akkor válik igazi alkotássá, ha többletjelentéssel bír a befogadó számára, hiszen ő is hozzáteheti a maga lényének mélyéből fakadó érzéseket és gondolatokat, van erre lehetősége.

Alkotás közben több spontán, előre nem tervezett részlet is alakul a kavicsképeken, teret hagy fantáziájának, engedi, hogy érzelmei, gondolatai átitassák a mondanivalót. Művein így nem csak kavicsok vannak, hanem láthatatlan ujjlenyomatok, és ahogy ő mondja: „lélek-lenyomatok” is.

Az elmúlt időszakban több nagy volumenű kiállítása is volt Budapesten, melyeket hatalmas érdeklődés övezett.

„Egység a különbözőségben, különbözőség az egységben” című képéről készült fotója szó szerint körbejárta a világot. Rengeteg művészeti oldalon, és egyéb fórumon bukkan fel újra és újra a mű, melynek művészi értékét méltatják, további alkotásai mellett.

Sok olyan visszajelzést kapok, hogy képeim alakjai élethűek, szinte mozognak, és a kész művek hangulata a nézőkben nagyon mély érzéseket kelt. A kavicsművészet így éri el célját.

- Menet közben több spontán, előre nem tervezett részlet is alakul a kavicsképen, teret hagyok a fantáziámnak, engedem, hogy az érzelmeim, gondolataim átitassák a mondanivalót.

A végeredmény olyan, mint egy jó pillanatban készített fotó. Benne van a mozdulat, és az érzés, a történet, amit lehet folytatni. A kavicsképeken így nem csak kavicsok vannak, hanem láthatatlan ujjlenyomatok, és "lélek-lenyomatok" is.

- Az alkotói folyamat tanít a lemondásra és elengedésre is, mint ahogy a kész kavicsképektől is nehéz megválni. Ennek ellenére mégis szabaddá tesz az elengedés. A valódi öröm - természete szerint -, osztozni kíván másokkal. A megtartás pedig bezár, önzővé, merevvé tesz. Csuda jó érzés tapasztalni, ha az öröm kiárad, amikor egy-egy kavicskép gazdára talál, s ezzel egy időben lemondok a "kőgyűjteményem" egy részéről is.

Gyakran hagyatkozom a megrendelők elképzeléseire, de ezt mindig ötvözöm a művészi szabadsággal. Ha csak magamra hallgatok, szeretem az egyszerűséget, a letisztult vonalakat. Azt gondolom, hogy az élet lényegi elemei mindig a legegyszerűbb dolgokon állnak vagy buknak.

Reméljük még sokáig gyönyörködtet minket szívhez szóló alkotásaival! Ha többet szeretnétek megtudni róla és művészetéről, vagy rendelnétek tőle, látogassátok meg weboldalát!