2018. 04. 04., szerda, 15:00

74 FaceTúra - Mohácsi Norbi

FaceTúra című új, rendszeresen jelentkező rovatunkban ismert kaposvári arcokat mutatunk be nektek személyes oldalukról olyan habkönnyű témák mentén, mint kedvenc éttermek, helyszínek, könyvek, filmek. Elsőként Mohácsi Norbit, a Csiky Gergely Színház színészét látogattuk meg Rákóczi téri színészlakásában.

 

 

Kedvenc hely

Azzal kezdte a Rusznyák Gábor amikor idekerültem az egyetemre, hogy ebben a városban nem nagyon lehet semmit csinálni és ők is mindent meg fognak tenni, hogy ne legyen időnk a színházon kívül mással foglalkozni. És nagyjából így is lett, de azért persze nem voltunk aszkéták.

A Desi mindig kézenfekvő dolog és klassz hogy körbe lehet járni, imádom a vizet és a fákat. Van hogy kisétálok, álmodozom hogy ez a nyaraló az enyém, oda pedig egy ilyet építenék... Alföldi gyerek vagyok, szóval nekem az is nagy truváj volt mikor idekerültem, hogy itt vannak dombok. Hoztam a kis BMX-emet és nagyon jó volt hogy tudtam lejtőn gurulni lefele.

De ami számomra univerzális, az a napsütötte Kaposvár, vagy amikor díszbe borul a belváros karácsony tájékán.

 

 

Kocsma/szórakozóhely

Ha kultúráltan szerettünk volna csajozni, akkor a Stümibe (Stühmer kávézó) vagy a Vaszaryba mentünk, a Stümiben volt is egy nagyon emlékezetes első csókom. Egyetem alatt ha csak kocsmázni akartunk, nyilván a sorra jártunk, ahol az Istanbul volt a törzshelyünk, miután bezárt, a Rotondába vagy a New York-ba jártunk. Mostanában a Kaposvári Művészbe járunk ami itt van helyben és ez úgy gondolom erősíti a kohéziót a társulatban.

Az elmúlt két évet megelőzően szórakozóhelyen nem jártam – nem is igen van hova -, de tudod van hogy már nagyon kaparod magad hogy valami történjen... na így zúztunk végig egy tavaszt a Chrome-ban, mikor összetalálkoztunk a Zakariás Zalánnal (rendező) és a Várvízi Tomival (színházi büfés).

 

 

Étterem/Étel

Mivel nem főzök, ez elég kardinális kérdés nálam. Nem sok választás van Kaposváron több dolgot illetően, de menüből például lehet szemezgetni. Mindig vannak időszakaim, például volt hogy napi egy pizza fix volt a Bianco-ból, aztán jött a Trattoria pizzája, vagy a tonhalas tésztájuk, de ott ráálltam a húsleves - rántott sajt/hasábburgonya kombóra, és akkor három hétig csak azt ettem.

Pizzánál az a pechem, hogy életemben először 6 évesen ettem Olaszországban, azóta nekem a pizza az pizza…

Egyetemistaként a Szicília volt a legközelebb, akkor épp oda jártunk, aztán suli után a Cornerben menüztem egészen tavalyig. Persze mindegyiket megunja az ember egy idő után, ilyenkor van az, hogy az éppen aktuális étvágynak megfelelő helyet választod, most például az jön, hogy elmegyek a Gecco-ba egy marhahúsos-babos-kukoricás levesre, de a sajtkrém levesük is durva flash… Amúgy magyar gyerek lévén nagyon kedvelem az emblematikus kajákat, mint a töltött káposzta, csirkepörkölt nokedlivel, harcsapaprikás, juhtúrós galuska, halászlé.

 

 

Film

Kölyökként a hősökkel tudtam azonosulni, mint Zorro, Robin Hood. Kedvenc filmem nincsen, de pár film amit érdemes megnevezni: Édes élet, Mechnikus narancs. Ezek régebbi filmek, de az újabbak között is akad amit érdemes megnézni, viszont sokat nem hoznak le Kaposvárra. Ami nagy hatással volt rám az utóbbi években, az például a Tarantino Aljas nyolcasa, amin egyébként tízen páran ültünk a moziban, szomorú. A magyar filmeket mindig megnézem, de úgy gondolom ez kutya kötelességem. Örülök hogy ennyi új hazai mozifilm, sorozat, telenovella születik az utóbbi években, ez rettenetesen jó a szakmának, színészeknek, nézőknek egyaránt.

Legutóbb a Testről és Lélekről-t néztem, művészfilm lévén kicsit tartottam tőle, azt hittem vagdosom majd az ereimet félidőben, de aztán teljesen beszippantott a dolog, nagyon élveztem.

 

 

 

Könyv

A kötelező olvasmányokhoz sosem fűlött a fogam, az Egri Csillagoktól vagy a Kőszívű ember fiaitól például kifolyt az agyam, de a Pál utcai fiúkat élveztem, aztán később a szakma rászoktatott az olvasásra. A beszélgetős könyveket különösen szeretem, mint ez a Törőcsik Mari könyv (Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve). Stílus szerint mindenevő vagyok, a sci-fit és a fantasyt tudnám kizárni, a Gyűrűk Urával, Harry Potterrel, Star Wars-al például a halálba tudnának kergetni.

 

 

Zene

Abszolút mindenevő vagyok, még a rádiót is képes lennék bekapcsolni ha lenne, de így Youtube. Ahogy a filmekkel, úgy a zenékkel kapcsolatban sem vagyok tájékozott és meghallgatok mindent a legalternatívabb francia kortárs rap-től a balkáni cigány népzenéig. Felőlem jöhet a legújabb electric disco ha van benne valami turpisság ami megfog, de jöhet a barcelonai gipsy klezmer band is ha jól adják elő. Utoljára koncerten a Szigeten voltam két éve, nem emlékszem min, hehe…

 

 

Kirándulás/utazás

Alapvetően vízpart mániás vagyok, de inkább akkor gondolkodom külföldi programokban, ha van párom, ez utoljára 3 éve volt amikor Horvátországban nyaraltunk. Az utóbbi években pár napokra ruccantam le Balatonra, a haverokkal voltam egyszer a Velencei tavon, ha fesztiválról beszélünk akkor Balaton Sound, ott fixen el kell tölteni pár napot. Szeretem Balatonföldvárt, ott a Kultkikötő, amit a volt kaposvári színész Nagy Viktor csinál és a műszakból is sokan dolgoznak nála.

Ha a város és a vízpart között kell választani akkor én vagyok az aki a jégkockás cuccokat csürcsöli a tengerparton, beach gatyába, napszemüvegben és nem pedig Berlinben izzadok az aszfalton.

 

Ha nem szeretnétek lemaradni a sorozatról, kövessetek minket Facebook-on, érdekes arcokkal fogunk benneteket megismertetni! ;)

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: