2016. 04. 18., hétfő, 15:46

Elvetemült szülinapi parti-sztorik Kaposvárról

Egy szülinapi buli alapjában véve a felhőtlen szórakozásról, ajándékozásról és az ünneplésről kell, hogy szóljon. Vannak azonban olyan extrém esetek mikor bizony nem minden úgy sül el, ahogy azt terveztük. Most következzenek olyan kaposvári beszámolók, melyek részt vevői a mai napig megemlegetik azt a bizonyos évfordulós partit!

DJ-s buli a Koralban!

Angyal Gábor kaposvári egyetemista egy igazán „tökéletes” szülinapi buli részleteibe avatott be minket. Volt ott minden: DJ, torta, tánc, esés-kelés…

A szülinapi bulik mindig jól szoktak elsülni, ám az egyik haverom, Dávid partija kifejezetten emlékezetesre sikeredett. Az összeröffenésre még az egykori Korall bisztróban került sor a Füredi utcában. Barátaimmal úgy gondoltuk meglepjük egy kis kocsmai mulatsággal, még egy haver DJ-t is hívtunk. Az első probléma itt kezdődött. Az este elején ugyan még profin keverte a zenéket, ám ahogy telt-múlt az idő azt vettük észre, hogy emberünk nincs a helyzet magaslatán.

Néha berakott egy-egy újabb dallamot, ám a sok whisky hatására tulajdonképpen ugyanazt a három számot váltogatta. Majd olyan másfél óra szórakoztatást követően hirtelen félbeszakadt a dance, ugyanis Jani (dj) barátunk ráborult a keverőpultra.

(Feltehetően elszédült a lemez forgását figyelve.) Mivel a srácnak annyi volt arra a napra, gondoltam majd én beállok a helyére. Hozzá kell tennem, én sem voltam már a toppon... Elkezdtem felpakolni a dalokat, mikor látom ám a szülinapos Dávidunk anyukája belép a kocsma ajtaján kezében a hatalmas dobostortával. Örömünk azonban nem tartott sokáig, ugyanis ahogy átlépte a küszöböt, orral előre repült süteményestül a földre. Jó szokásomhoz híven oda is ugrottam felsegíteni szegény hölgyet, ám ahogy a torta maradványiba léptem én is a sorsára jutottam. Mondjuk én rosszabbul jártam, ugyanis a mutatóujjam annak rendje és módja szerint eltörött. Mondhatom: nem így képzeltük el az önfeledt ünneplést...

 

Mikor mindenki megőrül

Tóth László kaposvári autószerelőnek is voltak húzós buli élményei. Igaz, történetében a hülyéskedésből nem csak a barátai, de ő is rendesen kivette a részét.

 

2015 májusában a McDonald’s-ban ünnepeltük a barátnőm születésnapját. Elég sokan összejöttünk, így hamar beindult az ilyenkor szokásosnak mondható mulandérozás. Mivel ugye a gyorsétteremben nem lehet alkoholt venni, így a táskánkba elrejtve vittük magunkkal a dugi piát. Szépen kiültünk a csúszda melletti asztalokhoz, aztán egy jó órával később azt vettük észre, hogy

Robi barátom – aki legalább 100 kg – próbál a csúszdába alulról felfelé bemászni. Mondtam neki, hogy nem jó ötlet, ám mintha meg sem hallotta volna. Meg is lett az eredménye... Konkrétan úgy beszorult, hogy segítséget kellett kérnünk a többi vendégtől kihúzni a csőből.

Miután átlendültünk a történések hatásán, átgyalogoltunk a városligetbe tovább ünnepelni. Robi azonban itt is hozta a formáját. Ekkor már meg sem lepődtünk azon, mikor a cipőjének talpára fűzőjével odakötötte a sörös dobozokat és végigszaladt a domboldalon azt kiabálva: - én vagyok a sörkorcsolya bajnoka! Gondoltam én is ráteszek még egy lapáttal és megviccelem a barátnőmet, ezért fogtam egy pezsgőt, jól felráztam majd felé irányítottam az üveget. „Enyhén” ittas állapotban viszont nem számoltam a hirtelen kirepülő dugóval, ami pontosan a homlokán csattant, nagy vörös dudort hagyva maga mögött. El is ment a kedve szegénynek a további pörgéstől... Csakhogy itt még nem volt vége a mókának - egy másik barátunk, Veronika kedve is megjött a hülye ötletek megvalósításához. Fogta hát sötét színű köpenyét, és az arra kocogó embereket elkezdte heccelni azzal, hogy ő Batman. Páran még mosolyogtak is rá, ellenben egy középkorú nő már nem volt annyira kapható a poénkodásra. Ugyanis miután elé ugrott a barátnőnk, ijedtében a kezében lévő vizes palackot egyenes a fejéhez vágta! Ennek az eredménye egy vérző homlok és több tucat obszcén kifejezés érvényre juttatása lett.

 

Nem csak a húszéveseké a világ…

Szekeres Mátyás sztorijából kiderül: az igazi partiarcok bizony még mindig az idősebb generáció tagjai!

 

A legviccesebb szülinapi buli, amin részt vettem, az unokatestvérem, Márk házibulija volt a Honvéd utcában. Az egyik tízemeletes 5. szintjén lakik a párjával és a 25. évfordulóját ünnepelte tizedmagával. Hozzá kell tennem: egy másfélszobás lakásról beszélünk. A parti elején még elvoltunk. Sörözgettünk, filmeztünk, pokereztünk. Márknak aztán eszébe jutott, hogy milyen frankó lenne az 5.1-es hangrendszert kipróbálni éjjel fél 12-kor. Felnyomta hát a mélyládát max hangerőre... Igaz nem sokáig tartott a dübörgés, mert a felettük lakó idős házaspár férfi tagja alig két perccel a kezdés után már az ajtót verte. Márk nem az a szívbajos fajta, így be is invitálta a bácsit hozzánk, hogy koccintson az örömére.

Ennek az lett a vége, hogy az öregúr teljesen beivott. Az est hátralévő részében körülbelül 60 történetet hallottunk tőle fiatalkori csajozási szokásairól egészen addig, míg a felesége meg nem érkezett és haza nem húzta.

A parti persze itt még nem állt meg. Főként azért, mert Géza bá visszajött! Mondta, hogy a neje elaludt szóval ő is beszállna pókerezni. Mondanom sem kell, hogy agyon vert mindenkit. Olyan hajnali 3 körül aztán úgy döntöttünk ideje lenne csendesebbre venni a figurát, ám a bácsi nem nagyon akart hazamenni. A dolog odáig fajult, hogy nagy nehezen kikísértük a lépcsőházba, arra azonban nem számítottunk miként reggel is ott találjuk! A bácsi ugyanis a küszöbön aludt! Ha ez nem lenne elég, Laci egy másik haverunk a WC ülőkét leszerelve és „sálként” felhasználva aludta az igazak álmát. Később azt is megtudtam, hogy egy kissé elborult pillanatomban a szoba ablakhoz léptem és fennhangon üvöltöttem a „hófehér jaguár” című dal sokat mondó sorait, miközben egy járőrautó elhaladt a panelház előtt. Innen is köszi Márk a vicces estét!

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: