2015. 07. 29., Szerda, 08:20

Adél ötletével bebútorozhatnánk egész Kaposvárt!

Jó lenne ide most egy árnyat adó pad, ahol elnyújtózhatnék, te velem szemben üldögélnél és olvasgatnál, ő pedig a fejünk felett napozna … Azt mondod nem létezik ilyen? Tévedsz! Egy fiatal kaposvári lány, Sághegyi Adél ezt már megálmodta, megtervezte, megalkotta, és még díjat is nyert vele a „Bútorozd be a városod” elnevezésű formatervezési pályázaton. Bemutatjuk az alkotót és formabontó szabadtéri bútorát.

Korábban már részt vettem egy, az egyetem (PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar) által meghirdetett pályázaton, ahol árnyékolókat, padokat és egyéb szabadtéri hasznosságokat lehetett megálmodni,de akkor első körben elutasították az ötletemet. A mostani budapesti pályázatkiírást az egyik oktatóm blogján láttam meg, és bár kevés idő volt rá, mégegyszer újragondoltam, majd a feltételeknek megfelelően költségvetéssel, látványtervvel, modellezéssel, pontos számadatokkal és méretekkel adtam be a szabadtéri pihenőhely tervét.

Mintegy 300 pályaműből, három kategóriában válogatták ki a nyerteseket. A te egyetemista kategóriádban érkezett be a legtöbb, összesen 123 pályázat. Itt másodiknak lenni nem kis dicsőség.

Hogyan értesültél a sikerről?

Levélben kaptam meghívást, hogy a kiválasztottak, és a díjazottak között vagyok. De hogy hányadik, az csak a helyszínen, az utolsó pillanatban derült ki. Nagyon boldog voltam. A bútorból már le is gyártották az első próbadarabot, mely  meglátogatható és letesztelhető augusztus végéig a margitszigeti Hajós Alfréd sétányon.

Nagyon jól mutatna ez bármelyik kaposvári parkban, ligetben is. Mi lesz a sorsa a tesztelés után a pihenőbútorodnak?

A pályázat kiírói olyan helyre szánják, ahol  ennek szükségét látják. Idősotthonba, gyerekotthonba vagy kórházak területére kerülhet.


Mit jelent egy ilyen győzelem? Hogyan tovább?

Mindenképpen szárnyakat ad, de nem szállok el magamtól. Továbbra is a földön maradok, a nyári időszakban workshopokba járok, dolgozom, ahol szükség van a tudásomra, rajzolgatok és figyelemmel kísérem a pályázatokat. No, és készülök a következő másfél évre, a mesterképzésre. Mindeközben szeptembertől irány Barcelona, nyolc hónapra!

Tavaly már voltál Spanyolországban, Valenciában négy hónapot az ERASMUS jóvoltából, akkor tanulni. Most mi az utazás célja?

Ez most kifejezetten szakmai gyakorlat lesz egy építészirodában, ahova nem volt egyszerű bekerülni. De természetesen nagyszerű terep a tapasztalatgyűjtésre, a kapcsolatépítésre, új dolgok megtanulására. Jól jön majd a portfólióba is, az eddigi  iskolán kívüli tevékenységek mellé. Nem utolsó szempont a nyelvtanulás sem, hogy az angol mellett a spanyol is csiszolódjon.

Miért éppen Spanyolországot választottad?

Nagyon tetszik, hogy a spanyoloknál nem a pénz az elsődleges szempont, ami nálunk sajnos korlátok közé szorítja az alkotó fantáziát. Több területen, nagyobb szabadsággal próbálhatom ki magamat egy egészen más mentalitású országban. Jót tesz az én maximalitásomnak  a spanyolok lazasága, a stresszmentes munkahelyi légkör és időbeosztás. Bár nekem még mindig furcsa,hogy ők 9-10 óra körül járnak dolgozni, délután otthon vagy a tengerparton sziesztáznak, majd a pihenő után este 7-8 felé fejezik be a munkát. Persze a jóhoz is hozzá lehet szokni.

Nem gondoltál arra, hogy kint is maradsz?

A nyolc hónap alatt, főleg az ünnepek idejére haza tudok jönni, és a szüleim is meglátogatnak majd. Az iskolát mindenképpen be kell fejeznem itthon, tehát emiatt visszajövök. A többit pedig majd meglátjuk…

Sok sikert kívánunk Adél, visszavárunk!

Addig is sokat gondolunk Rád az öreg ligeti padokon ücsörögve…(?)

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: